Úgy gondoljuk, egy várost legalább annyira meg lehet ismerni vendéglátóhelyei, mint mondjuk középületei, múzeumai, kulturális eseményei által. A kocsmák – ne féljünk nevén nevezni ezeket az intézményeket – ugyanis elsősorban a város lakóit és csak másodsorban a turistákat, a messziről jötteket szolgálják. Ezért változik a sörözők-borozók-éttermek-lokálok arculata, hangulata kerületenként: ahogy alkalmazkodik a közönség a vendéglátóhelyhez, úgy alkalmazkodik arculatával a kocsma is a környékhez. A globalizáció ezen a téren is érezteti hatását, „trendi” helyet ma már bárhol találhatunk, de az autentikus vendéglátás ma is saját környezetéről árulkodik. Könyvünk ezért – reményeink szerint sajátságos útikalauzként – ebből a nézőpontból igyekszik képet festeni fővárosunkról, lehetőség szerint minél többet mesélve Budapest többi arcáról is. A válogatás természetesen szubjektív, 70-80 vendéglátóhelyen keresztül nem lehet bemutatni a magyar főváros mintegy 8000, ilyen célt szolgáló kocsmáját, sörözőjét, pubját, caféját, éttermét, szállodai bárját, hogy a kifőzdéket, kávéházakat, presszókat és a kevés számban megmaradt talponállókat ne is említsük. Bevalljuk, némi elfogultság a sörök ügyében is vezetett bennünket: a város egyetlen működő sörgyára, a kőbányai, előnyt élvezett a válogatáskor. Arról nincs pontos adatunk, hogy melyik sörből mennyi fogy Budapesten, és azt sem kontrolláltuk, hogy melyik sörgyár hány kocsmában van jelen, mindössze némi lokálpatriotizmus vethető szemünkre, de azért a számottevő sörözők szerintünk említésre kerülnek könyvünk lapjain. Igyekeztünk úgy válogatni, hogy ne hiányozzanak régi, patinás helyek, elegáns éttermek, kisvendéglők és valódi sarki kocsmák is. Természetesen, hetvenöt másik helyet kiválasztva is meg lehetett volna írni ezt a könyvet, de azokat talán majd a következő kiadásban… Budapest sör útikönyv