categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Fest Sándor : Skóciai Szent Margittól a walesi bárdokig - Magyar-angol történeti és irodalmi kapcsolatok
- description
- additional information
Szerkesztette Czigány Lóránt és Korompay H. János.
Fest Sándor ahhoz a kiemelkedő szellemiségű tudósgárdához tartozott, mely az 1880-as évek táján született, s amely lerakta a modern magyar tudományosság alapjait. Számosan az Eötvös-kollégium szellemi műhelyéből kerültek ki. E nemzedék tudósai még a sokszor ironikus felhanggal emlegetett „boldog békeidőkben” szerezték képesítésüket, és munkásságuk a két háború között teljesedett ki.
Fest Sándor elsősorban az angliai magyarságkép történeti alakulását vizsgálta a legrégibb időktől az 1850-es évekig. („A külfölddel való közvetlen érintkezésünknek talán egyik legtermékenyebb kérdése, hogy miképpen tükröződik vissza nemzetünk történelme... az idegenek gondolkodásában, szellemi megnyilatkozásaiban és irodalmában” – az országimázs-kutatás céljának talán legkorábbi szabatos megfogalmazása 1912-ből.) Ugyancsak érdekelte Festet az angol szellem, elsősorban az irodalom térhódítása hazánkban. (A recepciókutatást pedig azért tartotta fontosnak, mert: „Szellemi elszigetelődést, elkülönülést... a modern élet nem tűr... tanulnunk kell a külföldtől, de csak hogy még inkább azok lehessünk, amik vagyunk” "Fest Sándor volt az első, aki az angol–magyar kapcsolatok rendszeres feltérképezésére vállalkozott, a magyar anglisztika az ő „köpönyegéből bújt ki”, de életműve obskúrus folyóiratokban szétszórva lappangott, őt magát pedig elfelejtette a tudományos közvélemény. (Jellemző példa, hogy amikor Korompay H. Jánossal kiadtuk műveinek nagy részét kötetben, az egyik anglicista kolléga a kötetet köszönő levelében a következőket írta: „mindössze meg szeretném köszönni a Fest-kötetet – megdöbbenve látom, hogy olyan utazóimról is tud, akiket, azt hittem, én ástam ki a British Library anyagából”.) Viszont már Fest felhívta a figyelmet székfoglaló beszédében a debreceni egyetemen, hogy akkoriban, tehát az 1930-as években a Kossuth-emigráció angol kapcsolatait „sem ismerjük teljességében”. - Czigány Lóránt.
Fest Sándor ahhoz a kiemelkedő szellemiségű tudósgárdához tartozott, mely az 1880-as évek táján született, s amely lerakta a modern magyar tudományosság alapjait. Számosan az Eötvös-kollégium szellemi műhelyéből kerültek ki. E nemzedék tudósai még a sokszor ironikus felhanggal emlegetett „boldog békeidőkben” szerezték képesítésüket, és munkásságuk a két háború között teljesedett ki.
Fest Sándor elsősorban az angliai magyarságkép történeti alakulását vizsgálta a legrégibb időktől az 1850-es évekig. („A külfölddel való közvetlen érintkezésünknek talán egyik legtermékenyebb kérdése, hogy miképpen tükröződik vissza nemzetünk történelme... az idegenek gondolkodásában, szellemi megnyilatkozásaiban és irodalmában” – az országimázs-kutatás céljának talán legkorábbi szabatos megfogalmazása 1912-ből.) Ugyancsak érdekelte Festet az angol szellem, elsősorban az irodalom térhódítása hazánkban. (A recepciókutatást pedig azért tartotta fontosnak, mert: „Szellemi elszigetelődést, elkülönülést... a modern élet nem tűr... tanulnunk kell a külföldtől, de csak hogy még inkább azok lehessünk, amik vagyunk” "Fest Sándor volt az első, aki az angol–magyar kapcsolatok rendszeres feltérképezésére vállalkozott, a magyar anglisztika az ő „köpönyegéből bújt ki”, de életműve obskúrus folyóiratokban szétszórva lappangott, őt magát pedig elfelejtette a tudományos közvélemény. (Jellemző példa, hogy amikor Korompay H. Jánossal kiadtuk műveinek nagy részét kötetben, az egyik anglicista kolléga a kötetet köszönő levelében a következőket írta: „mindössze meg szeretném köszönni a Fest-kötetet – megdöbbenve látom, hogy olyan utazóimról is tud, akiket, azt hittem, én ástam ki a British Library anyagából”.) Viszont már Fest felhívta a figyelmet székfoglaló beszédében a debreceni egyetemen, hogy akkoriban, tehát az 1930-as években a Kossuth-emigráció angol kapcsolatait „sem ismerjük teljességében”. - Czigány Lóránt.
condition: | |
category: | Books > Literary History > |
category: | Books > History > > |
category: | Books > History > Hungarian history > |
publisher: | Universitas, 2000. Bp., |
item number / ISBN: | 0044039 |
binding: | hardcover |
pages: | 725 |
language: | Hungarian |