kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Fest Sándor : Skóciai Szent Margittól a walesi bárdokig - Magyar-angol történeti és irodalmi kapcsolatok
- leírás
- további adatok
Szerkesztette Czigány Lóránt és Korompay H. János.
Fest Sándor ahhoz a kiemelkedő szellemiségű tudósgárdához tartozott, mely az 1880-as évek táján született, s amely lerakta a modern magyar tudományosság alapjait. Számosan az Eötvös-kollégium szellemi műhelyéből kerültek ki. E nemzedék tudósai még a sokszor ironikus felhanggal emlegetett „boldog békeidőkben” szerezték képesítésüket, és munkásságuk a két háború között teljesedett ki.
Fest Sándor elsősorban az angliai magyarságkép történeti alakulását vizsgálta a legrégibb időktől az 1850-es évekig. („A külfölddel való közvetlen érintkezésünknek talán egyik legtermékenyebb kérdése, hogy miképpen tükröződik vissza nemzetünk történelme... az idegenek gondolkodásában, szellemi megnyilatkozásaiban és irodalmában” – az országimázs-kutatás céljának talán legkorábbi szabatos megfogalmazása 1912-ből.) Ugyancsak érdekelte Festet az angol szellem, elsősorban az irodalom térhódítása hazánkban. (A recepciókutatást pedig azért tartotta fontosnak, mert: „Szellemi elszigetelődést, elkülönülést... a modern élet nem tűr... tanulnunk kell a külföldtől, de csak hogy még inkább azok lehessünk, amik vagyunk” "Fest Sándor volt az első, aki az angol–magyar kapcsolatok rendszeres feltérképezésére vállalkozott, a magyar anglisztika az ő „köpönyegéből bújt ki”, de életműve obskúrus folyóiratokban szétszórva lappangott, őt magát pedig elfelejtette a tudományos közvélemény. (Jellemző példa, hogy amikor Korompay H. Jánossal kiadtuk műveinek nagy részét kötetben, az egyik anglicista kolléga a kötetet köszönő levelében a következőket írta: „mindössze meg szeretném köszönni a Fest-kötetet – megdöbbenve látom, hogy olyan utazóimról is tud, akiket, azt hittem, én ástam ki a British Library anyagából”.) Viszont már Fest felhívta a figyelmet székfoglaló beszédében a debreceni egyetemen, hogy akkoriban, tehát az 1930-as években a Kossuth-emigráció angol kapcsolatait „sem ismerjük teljességében”. - Czigány Lóránt.
Fest Sándor ahhoz a kiemelkedő szellemiségű tudósgárdához tartozott, mely az 1880-as évek táján született, s amely lerakta a modern magyar tudományosság alapjait. Számosan az Eötvös-kollégium szellemi műhelyéből kerültek ki. E nemzedék tudósai még a sokszor ironikus felhanggal emlegetett „boldog békeidőkben” szerezték képesítésüket, és munkásságuk a két háború között teljesedett ki.
Fest Sándor elsősorban az angliai magyarságkép történeti alakulását vizsgálta a legrégibb időktől az 1850-es évekig. („A külfölddel való közvetlen érintkezésünknek talán egyik legtermékenyebb kérdése, hogy miképpen tükröződik vissza nemzetünk történelme... az idegenek gondolkodásában, szellemi megnyilatkozásaiban és irodalmában” – az országimázs-kutatás céljának talán legkorábbi szabatos megfogalmazása 1912-ből.) Ugyancsak érdekelte Festet az angol szellem, elsősorban az irodalom térhódítása hazánkban. (A recepciókutatást pedig azért tartotta fontosnak, mert: „Szellemi elszigetelődést, elkülönülést... a modern élet nem tűr... tanulnunk kell a külföldtől, de csak hogy még inkább azok lehessünk, amik vagyunk” "Fest Sándor volt az első, aki az angol–magyar kapcsolatok rendszeres feltérképezésére vállalkozott, a magyar anglisztika az ő „köpönyegéből bújt ki”, de életműve obskúrus folyóiratokban szétszórva lappangott, őt magát pedig elfelejtette a tudományos közvélemény. (Jellemző példa, hogy amikor Korompay H. Jánossal kiadtuk műveinek nagy részét kötetben, az egyik anglicista kolléga a kötetet köszönő levelében a következőket írta: „mindössze meg szeretném köszönni a Fest-kötetet – megdöbbenve látom, hogy olyan utazóimról is tud, akiket, azt hittem, én ástam ki a British Library anyagából”.) Viszont már Fest felhívta a figyelmet székfoglaló beszédében a debreceni egyetemen, hogy akkoriban, tehát az 1930-as években a Kossuth-emigráció angol kapcsolatait „sem ismerjük teljességében”. - Czigány Lóránt.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Irodalomtörténet > |
kategória: | Könyv > Történelem > Művelődéstörténet > |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar történelem > |
kiadó: | Universitas, 2000. Bp., |
cikkszám / ISBN: | 0044039 |
kötés: | kötve/papír |
oldalszám: | 725 |
könyv nyelve: | magyar |