categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Szilády Áron : Sermones Dominicales I-II.
- description
- additional information
Két XV. századból származó magyar glosszás latin codex.
Fűzve, kiadói borítékban. Felvágatlan és körülvágatlan.
A Sermones dominicales címen ismert kötet egy százhuszonhárom prédikációt tartalmazó gyűjtemény, amely az adventtől a pünkösd utáni 24. vasárnapig terjedő időszak vasárnapjaira és egyes ünnepeire tartalmaz szentbeszédeket. A beszédek egységes gyűjteményt alkotnak, amelynek élén önálló prológus áll. Bár a kódexben található darabok jelentős része olyan, egyébként jól ismert művekből származik, mint a Legenda Aurea szerzője, Jacobus de Voragine († 1298) által összeállított beszédgyűjtemény, a kötet egésze mégis önálló prédikációs segédkönyvnek tekinthető. A kötet szerkesztője az egyszerű magyar híveknek prédikáló papokat kívánta mintabeszédekkel ellátni. Éppen ez, a hazai célközönség felé fordulás érződik a kódex lapjain. Ezzel magyarázható, hogy még a kölcsönzött darabokban is számos magyar vonatkozású részlet, kiegészítés vagy példa jelenik meg. Így például egy Szent Istvánnal kapcsolatban feljegyzett, más forrásból nem ismert csoda, vagy az a babona, miszerint ahányszor a kakukk szól, annyi évet él még, aki hallja.
A Sermones dominicales összeállítója igen népszerű gyűjteményt alkotott, amely – hazai viszonylatban szinte egyedülálló módon – két másolatban is fennmaradt. Az Egyetemi Könyvtár példánya mellett ugyanis a gyűjtemény egy másik kéziratból is ismeretes, amely csupán a prédikációs könyv második részét (a nagyböjti és pünkösdi időszak prédikációit) őrzi, ám az említett magyar szavak jelentős része abban is felbukkan. A kötet a németújvári ferences rendház könyvtárában maradt fenn, ahonnan 1918-ban Esztergomba került, s ma a Központi Ferences Könyvtár és Levéltár őrzi.
Fűzve, kiadói borítékban. Felvágatlan és körülvágatlan.
A Sermones dominicales címen ismert kötet egy százhuszonhárom prédikációt tartalmazó gyűjtemény, amely az adventtől a pünkösd utáni 24. vasárnapig terjedő időszak vasárnapjaira és egyes ünnepeire tartalmaz szentbeszédeket. A beszédek egységes gyűjteményt alkotnak, amelynek élén önálló prológus áll. Bár a kódexben található darabok jelentős része olyan, egyébként jól ismert művekből származik, mint a Legenda Aurea szerzője, Jacobus de Voragine († 1298) által összeállított beszédgyűjtemény, a kötet egésze mégis önálló prédikációs segédkönyvnek tekinthető. A kötet szerkesztője az egyszerű magyar híveknek prédikáló papokat kívánta mintabeszédekkel ellátni. Éppen ez, a hazai célközönség felé fordulás érződik a kódex lapjain. Ezzel magyarázható, hogy még a kölcsönzött darabokban is számos magyar vonatkozású részlet, kiegészítés vagy példa jelenik meg. Így például egy Szent Istvánnal kapcsolatban feljegyzett, más forrásból nem ismert csoda, vagy az a babona, miszerint ahányszor a kakukk szól, annyi évet él még, aki hallja.
A Sermones dominicales összeállítója igen népszerű gyűjteményt alkotott, amely – hazai viszonylatban szinte egyedülálló módon – két másolatban is fennmaradt. Az Egyetemi Könyvtár példánya mellett ugyanis a gyűjtemény egy másik kéziratból is ismeretes, amely csupán a prédikációs könyv második részét (a nagyböjti és pünkösdi időszak prédikációit) őrzi, ám az említett magyar szavak jelentős része abban is felbukkan. A kötet a németújvári ferences rendház könyvtárában maradt fenn, ahonnan 1918-ban Esztergomba került, s ma a Központi Ferences Könyvtár és Levéltár őrzi.