Böröczné Márffy Ella : Semmi különös. Csak éltem... - Egy Széchenyi-leszármazott emlékei

Böröczné Márffy Ella a családja rábeszélésére fogott tollat s 1930-tól, születésétől 2008-ig, a könyv lezárásáig szinte az egész 20. századot beleírta a család és az ő történetén keresztül a 600 oldalas könyvbe, amelyet Márffy Ella harmadik gyermeke, Böröcz Katalin lektorált és a kötet végére több mint száz fotót válogatott.
Továbbá az íráshoz az indíttatást egy másik nő munkája, Fahidi Éva Anima Rerum - A dolgok lelke című könyvének elolvasása is adta. Fahidi Éva ebben a kötetben oly módon írt a zsidóüldözésről, az auschwitzi haláltáborról, hogy nem a halál lehelete érződött a könyvből, hanem az életigenlésé, s Márffy Ellát ez igen megragadta.

Márffy Ella Széchenyi István gróf oldalági leszármazottja. Édesanyja sárvári és felsővidéki Széchényi Klára "a legnagyobb magyar" testvérének, Széchényi Lajosnak volt a dédunokája. A grófnő 1927-ben feleségül ment verseghi Márffy Elemér földbirtokoshoz. Házasságukból két gyermek született: László és Ella. Széchényi Klára leánya születése után három hónappal meghalt. Márffy Ella bátyja 1949-ben, édesapja 1951-ben elhagyta az országot. Ő 1951-ben házasságot kötött Böröcz Imre mérnökkel és 43 évig éltek együtt, egészen férje haláláig.