"De a négy felvonás ritka önuralommal, remek beosztással, lelkes nyugalommal van fölépítve. Úgy emelkedik, fordul és esik a dráma menete, amint ez minden drámai esemény benső természete, amellett fölösleges volt a politikának szabályba foglalnia. "Klasszikus!" - hallottam a gúnyos megjegyzést a főpróbán. Igen az! De jó értelemben véve a szót. Lengyel csak azért klasszikus ebben a darabjában, mert úgy írja drámává az eseményt, ahogy elgondolt részei maguktól állanak össze egésszé. Nem rontja a téma egységét semmiféle beleerőszakolt irodalmi hitvallásDe a négy felvonás ritka önuralommal, remek beosztással, lelkes nyugalommal van fölépítve. Úgy emelkedik, fordul és esik a dráma menete, amint ez minden drámai esemény benső természete, amellett fölösleges volt a politikának szabályba foglalnia. "Klasszikus!" - hallottam a gúnyos megjegyzést a főpróbán. Igen az! De jó értelemben véve a szót. Lengyel csak azért klasszikus ebben a darabjában, mert úgy írja drámává az eseményt, ahogy elgondolt részei maguktól állanak össze egésszé. Nem rontja a téma egységét semmiféle beleerőszakolt irodalmi hitvallás, amelyet nem benső lényege tesz, hanem írója készakarva azzá." - Laczkó Géza (Nyugat)