Fordította Dezsényi Katalin.

Artur Sammler szó szerint a sírból jött vissza. Fél szemét kiverték, feleségét megölték, méltóságától megfosztották. Amerikában élő rokonai fedezték fel nevét a túlélők listáján, majd New Yorkba költöztetik, segítik és támogatják. Mindannyian szeretik az intelligens, sziporkázó humorú, mindig mindenkire odafigyelő öregurat, azonban Sammler nemigen tud mihez kezdeni se velük, se a világgal, amelyben élnek. Egytől egyig eszelősnek tartja őket. Nem tudja eldönteni, melyikük a nagyobb bolond: a guberáló Shula-Slawa, aki a virágokkal beszélget; az „agyonbaszott” szemű Angela; a munkahelyén kizárólag keresztrejtvényt fejtő Wallace; az illegális abortuszokért a maffiától kapott pénzt a zsámolyba rejtő Elya vagy a zenekritikus Bruch, aki mocskolódó leveleket irkál a muzsikusoknak. Ám egy szép tavaszi napon Sammlert két váratlan esemény zökkenti ki szokásos elmélkedéseiből életről és halálról na meg a holdra szállásról. Rajtakap a buszon egy fekete zsebtolvajt, megmentője, Elya Gruner pedig kórházba kerül…

Saul Bellow az egyetlen olyan amerikai író, aki háromszor kapta meg a Nemzeti Könyv Díjat (Augie March kalandjai, Herzog, Sammler bolygója). 1975-ben a Humboldt’s Gift (Humboldt ajándéka) elnyerte a Pulitzer-díjat, 1976-ban pedig „a kortárs kultúra emberi megértése és mélyreható elemzése” miatt ő kapta az irodalmi Nobel-díjat.