Rövid tudosítás a' bétsi Tsászári Királyi Siketek és Némák oskolájának mivolta , és rendtartásai felöl.

A nyomtatvány első levelének felső része levágva.
Első levele piszkos (poros), utolsó kissé gyűrött.
"Az egyes nemzetek kultur-története tanítja, hogy mennyi balhiedelemnek kellett a közönségnél rombadülnie, mily lelkedésnek kellett égnie, mily kitartásnak kellett egyes apostolokban működnie, mig a siketnémák részére az első intézetek megalakultak. Azonban a tisztelet és hála, melyet ma érzünk e nagy emberbarátok iránt, nem kisebb a kezdet fáradságos munkájánál, melyet Francziaországban egy De l’Épée Károly, Németországban egy Heinicke Samu kifejtettek. E példák hatása alatt az osztrák tartományokban nem kisebb ember, mint a szabadgondolkodásu József császár kel védelmükre a siketnémáknak s megalapítja számukra 1779-ben a máig is fennálló bécsi cs. kir. siketnéma-intézetet. A 18. és 19. századok ölelkezése a magyar nemzet fiaiban is felébresztette a szükségképeni haladás eszméjét. A hazafiak jobbjainak minden szavában, Írásában és tettében a hazafias lelkesedés és buzgalom tündöklött. Minden téren az alapítás korszakának szabad, humánus szelleme uralkodott. E szellem alkotta meg többek között a keszthelyi Georgikont, ez teremtette meg a Széchenyi-féle nemzeti múzeumot, s e szellemből kelt életre Magyarország szellemi kultúrájának egy új sarja: a siketnémaoktatásnak immár 100 évessé lett eszméje is."/Emlék-könyv a siketnémák váczi országos királyi intézete 100 éves fennállásának ünnepe alkalmára / szerkesztő Borbély Sándor. Bp., 1902.
Fólió.