Tervezte: Jozipovics György diplomázó hallgató.
Válogatta és az utószót írta Adamik Lajos bölcsészhallgató.
Készült 100 példányban!

Palasovszky Ödönt (1899-1980) az avantgárd hercegének is nevezték, és herceg volt, valóban. Versei talán nem is versek, már túl vannak azok is a kategóriákon, a belőle természetesen kiömlő ritmikus, látomásos képek, erős dallamú sorok halmaza. Weöres Sándor egyenesen a beatköltők előfutárának nevezte.
Művészi hitvallásáról az "Új Stáció" című, jelentős botrányt kiváltó, manifesztumban vallott. Később a Horthy-korszak kommunistának bélyegezte és mellőzte. A harmincas évektől kezdve elsősorban színházi művei, rendezései által keltett feltűnést. Színházi elveiben az aktivizmus, vagyis a lényegre törő színjátszás híve volt.
A második világháború után néhány évig még kísérletezett az avantegarde bevezetésével a magyar színházi életbe, de munkássága miatt sorozatos politikai támadások érték.