Címlapján korabeli tulajdonosi névbeírások, első néhány levelén nyílásnál szúrágás nyoma, lapjai épek, tiszták. Korabeli, kopottas papírkötésben.

Budai Ésaiás (1766-1844), elszegényedett nemesi család ötödik gyermekeként látta meg a napvilágot.
Tanulóéveit Debrecenben töltötte. Tehetségére korán felfigyeltek, mivel 1781 tavaszán latin nyelvű beszédet mondott Mária Terézia emlékének magasztalására. Eredményei alkalmassá tették, hogy 1785-1786-ban magántanítóként oktasson, ekkor kísérhette figyelemmel Csokonai Vitéz Mihály szárnypróbálgatásait. 1786-1787-ben Lőcsére ment, hogy megtanuljon németül. 1792-ben Göttingenbe (Göttingába) távozott, ahol bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Eközben holland és angol egyetemeket is meglátogatott. Hazatérve a debreceni főiskolán kapott állást. Lenyűgöző tudásával nagy hatást gyakorolt diákjaira, köztük Csokonaira is. A költő számos verssel tisztelte meg tanárát.
Budai tevékenyen részt vett az oktatás szervezésében, valamint őt lehet tekinteni a hazai klasszika-filológia úttörőjének, magyar és latin nyelven egyaránt írt történeti munkákat. Komoly szerepet játszott a Magyar Tudományos Akadémia megszervezésében. 1828-ban részt vett a Magyar Tudós Társaság alapszabályainak a kidolgozásában.

további képek