"Tudománytörténeten a reáltudományok történetét értjük." kezdi bevezetőjét a szerző, aki ezután - a klasszikus definíciókat követve - különbséget tesz az élettelen természet és az élő természet tudományainak történetei között. A könyv az "élettelen természet" tudományainak történetére szorítkozik, vagyis sorra veszi a matematika, csillagászat, fizika, erősáramú elektronika, a posta, hírközlés, a rádiós és televíziós technika, a kémia, a földtudományok, a külföldön hírnévre, világhírre szert tett magyar tudósok pályáját, történetét (az egyes tudományterületek szemrevételezése során a honi tudományos fejlődést és annak úttörőit) mutatja be. A szerző közismert humán - sőt könyvtörténeti, könyvészeti - érdeklődését tanúsítja, hogy mindezen felül külön fejezetet szentel nem csupán a magyar felsőoktatás történetének, hanem a magyar szakkönyv- és szakfolyóirat-kiadás kezdeteinek, a nyomdászattörténet múltjának. A "reáltudományok" mára már meglehetősen elavult fogalmát Gazda István - jobb híján kényszerűségből - alkalmazta, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy külön fejezetekben szól - igaz, elsősorban nyomdászattörténeti aspektust érvényesítve - a tudomány és vallásosság, valamint a lélek békétlensége és békéje című problémakörökről, egyébként itt jegyzendő meg (mert hiszen a könyv utolsó fejezete), hogy a magyar származású, Pulitzer alapította díj történetének is szán egy terjedelmes fejezetet. A mű egyébként hézagpótló jelentőségű, színvonalas összefoglalása a reáltudományok hazai történetének, csak remélhetjük, hogy a benne kevés kivétellel csak érintőlegesen tárgyalt 20. századi történettel a szerző majd külön kötetben foglalkozik. A tankönyvként jól hasznosítható munka egy esetleges újabb kiadásánál szeretnénk arra számítani, hogy több figyelmet kap az egykori, nagyhírű selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia története - ez az egykor európai hírű és nyugat-európai műszaki főiskolák modelljéül is szolgáló felsőoktatási intézmény a jelen munkában mindössze egyetlen sorban kapott említést. - Tudománytörténettel foglalkozó főiskolások,