Balázsné Szűcs Judit : Rajzelemzés belemagyarázás nélkül

Minden olyan gondolat, mondat, amely úgy kezdődik, hogy: „talán”, „esetleg”, „úgy gondolom”, „lehetséges, hogy”, „nem biztos, de” – ezek mind-mind, kivétel nélkül sejtések és találgatások, vigyázzunk, hogy sejtésként is kezeljük! A belső lelki tartalmak felfedezése lehet érdekes, akár izgalmas is – mintha egy kulcslyukon leselkednénk –, fontos azonban, hogy egyértelműen törekedjünk az objektivitásra, vagyis kerüljük a nyakatekert belemagyarázásokat! A sejtés akkor válik belemagyarázássá, ha azonnal, egyéb megerősítések nélkül bizonyosságként kezeljük. Ezek nélkül is sok-sok érdekességről árulkodnak a rajzok. A gyerekrajz alapvetően nem vizsgálati anyagnak készül. A gyerekrajz nem egyenlő a vonalak, foltok és színek összességével! A vonalak és foltok elkülöníthetőek, elemezhetőek, levonhatóak belőlük következtetések – de a gyerekrajz sokkal több náluk: kerek egész, megismételhetetlen csoda! Akkor is, ha nyakatekert, akkor is, ha csak néhány vonás, akkor is, ha alig felismerhető: felülírhatatlanul egy csoda, egy értékes alkotás, teljesítmény a javából! Egyedi és megismételhetetlen!