Gunnarsson, Pétur : pont, pont, vesszőcske

Fordította és jegyzetekkel ellátta Rácz Katalin.

A könyv egyik hihetetlenül nagy erénye az, hogy roppant egyedi és könnyen felismerhető stílusban íródott: tocsog az iróniától, a humortól és a filozófiától minden egyes sora, valamint az alig egy-két oldalas fejezetek úgy tűnnek néha már-már verseknek, hogy a nyelvezet közben korántsem bonyolult vagy cirkalmas, ám a megfigyelési pontok és a látásmód inkább egy költőé, mint egy hétköznapi regényíróé.

A történet magva a tetralógia címszereplőjéről, Andriról és az ő gyerekkoráról szól, arról, hogy sodródik az utánozhatatlan hangulatú északi tájban, és arról, ahogy megéli az éppen csak függetlenné váló ország első lépéseit, a kvázi amerikai megszállást vagy a Kennedy-gyilkosságot, valamint az első gyermeki élményeket, az első szerelmet vagy a felnőtté válást. Ez mind-mind éppen annyira egyedi, hogy érdekeljen minket, de pont annyira általános is, hogy mindenki bele tudja magát képzelni ennek a furcsa északi fiúnak a helyébe.