kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Fekete István : Pepi-kert - A szarvasi arborétum története és leírása.
- leírás
- további adatok
A szarvasi Pepi-kert nemcsak Alföldünk büszkesége, hanem Európa-szerte híres. Keletkezéséről, kialakulásáról kevés adat maradt fenn. Fekete István közismert írói készségével a homályba vesző múlt bizonytalan adatai közül biztos kézzel választotta ki a leghihetőbbeket, és ezt meséli el könnyed sílusával, mindenki számára érhetően, szórakoztatóan. A könyv első része a másfélszázados Arborétum történetét ismerteti, amelyhez szorosan kapcsolódik nemcsak az alapító Bolza-család, hanem az 1800-as évek Magyarországának története, helyesebben történelme, egész Európa politikai helyzetével kapcsolatos vonatkozásaiban. Az író végigvezeti az olvasót azon az úton, amelyet az Arborétumban meghonosított ritka növények magjai vagy csemetéi a legtávolabbi világrészektől a Körös menti parkig megtettek. Az első csemeték ültetésével, amelyek Schönbrunntól Szarvasig még döcögős szekéren tették meg a hosszú, hetekig tartó utat. Bolza József részben feleségének akart örömet szerezni, részben szélfogó búvóhelyet létesíteni vadjai számára. Utódait később azonban már élő növénygyűjtemény létesítésének a teve serkentette arra, hogy úgyszólván, a világ minden részéből, a legváltozatosabb áron és eszközökkel összegyűjtsék a Pepi-kert ritkaságait. Az összegyűjtött ritkaságokat az író a könyv második részében közölt, majd kétezer növény felsorolását tartlmazó katalógusban mutatja be. ezek közül kiválasztja azokat, amelyek szerinte az Arborétum legnagyobb értékei és őshazájukban is megbecsült, esetleg kiveszőfélben levő, védett ritkaságok, és megismertet részletesebb adataikkal. Nemcsak a növényeket ismerteti az író, származási helyük szerint is csoportosítva, hanem dr. Vertse Albert adatai alapján az Arborétum madár- és állatvilágának, ennek a növényvilággal szorosan összefüggő életközösségnek jelentőségére is rávilágít. Végül fleteszi a kérdést Fekete István, hogy mi a tulajdonképpen célja az Arborétumnak. Erre a sokoldalú kérdésre a választ nemcsak azon a felmérhetetlen hasznon keresztül világítja meg, amellyel az Arborétum magvaival, csemetéivel, az erdősítés, futóhomokmegkötés, kopárok javítása stb.-hoz hozzájárul, hanem úgy is értékeli, mint az emberek szépe, kultúrát, tudományt és gazdasági értéket termelő összesített munkájának eredményét.