Sorozat: Évezredek, évszázadok kincsei
Húsz évvel ezelőtt a debreceni Református Kollégiumnak még nem volt önálló múzeuma, de a Kollégium Nagykönyvtárában és Levéltárában 1771 illetve 1880 óta őriztek néhány edényt, amit Zoltai Lajos: "Ötvösök és ötvösművek Debrecenben" c. 1937-ben megjelent tanulmányában ismertetett.
A Kollégium ajándékképpen kapta a tedeji egyházközség poharát, a Serédi Benedek, Ujlaki Borbála-féle fedeles kupát, valamint Pataki István, Babotsai Erzsébet-féle strucctojás serleget. A megszűnt debreceni céhektől a Kollégiumba került a mészáros céh serlege és pohara, a hentes céh pohara, a kalapos céh legényi társaságának serlege. A Levéltárba került, mint használaton kívüli úrasztali edény: Bethlen Kata cápás pohara és tányérja, Szőke Jánosné zománcos kelyhe, egy keresztelő tál, Bánki Sára kannája, Apafi Mihályné, Bethlen Kata tányérja. Ez összesen tizenhárom ötvösmű, de csak kilenc darabot adták át az 1967-ben létrejött Kollégiumi és Egyházművészeti Múzeumnak a Nagykönyvtárból és a Levéltárból, mert három céhedény 1928-tól 1975-ig a Déri Múzeumban volt letétként, a Bánki Sára-féle kannát pedig a Debrecen Széchenyi-kerti gyületkezet kapta meg használatra. Sajnos, a kannát 1980 májusában a templomból ellopták. 1967-től fokozatosan gyarapodott a múzeum ötvösanyaga a tiszántúli református gyülekezetektől kapott kannákkal, kelyhekkel, poharakkal, tányérokkal. Ma a múzeumban összesen 112 ötvösmű található, köztük néhány újabb keletű darab. a használaton kívüli úrasztali edények gyűjtése a múzeum munkatervének fontos részét képezi, tehát ez az anyag évenként szaporodik. Most azokból az ötvösművekből mutatunk be egy csokorravalót, amelyek túlnyomórészt 1973-tól kerültek a múzeumba, illetve a kiállításra. Ennek során beszélünk a XV-XVI. századi ismeretlen mesterek műveiről, a debreceni, kassai, az erdélyi mesterek munkáiról, végül a külföldi eredetű kelyhekről.