1938 és 1944 között - akárcsak a gazdasági és kulturális élet más területein - a filmszakmában is lezajlott az őrségváltás, a faji törvények értelmében zsidónak minősülők kiszorítása. Az árjásítás végrehajtására fasiszta és náci példát követve létrehozták a Színház- és Filmművészeti Kamarát. A terv megvalósítása azonban nem várt következményekkel járt: csőd szélére került a legnagyobb filmgyár, kiépült a strohmann rendszer, összevesztek a szakmai szervezetek, az új helyzet haszonélvezői nem tudtak megegyezni a zsákmány felosztásában. A szerző korábbi kötete a folyamat előzményeivel foglalkozott. Az őrségváltás után az első zsidótörvény és a nyilas hatalomátvétel közötti időszak filmpolitikájának ívét, a őrségváltók és leváltottak portréját vázolja fel eddig publikálatlan levéltári forrásokra és a korabeli sajtóra támaszkodva.