Nitsch, Hermann : Orgia Misztérium Színház

tanulmányok tézisek kísérletek

Fekete-fehér fotókkal illusztrált.

hermann nitsch (*1938) a hatvanas évek elején indult, bécsi akcionizmus néven elhíresült képzőművészeti irányzat meghatározó alakja, pályatársaival, günter brusszal, otto mühllel és rudolf schwarzkoglerrel együtt a festészet hagyományos határainak áttörésére törekedett: a csoport felkavaró, a közönség érzékeit intenzíven megszólító akciói vizuális tabukat romboltak, és a művészi önkifejezés új formáit keresték. e korai akciók tapasztalatai nitschnél - aki olyan híveket tudhat maga mögött, mint az örökifjú yoko ono és david bowie, egyszersmind olyan ellenzőket, mint az állatvédő brigitte bardot - egy komplex összművészeti alkotás, az orgia misztérium színház koncepciójába épültek be. a festészetet, zenét, drámát és happeninget ötvöző, konkrét valóságelemekre támaszkodó „játék" célja maga is komplex: a résztvevőknek katartikus megtisztulást ígér, hangzó és képi dokumentációi, rekvizítumai pedig műtárgyakként élnek tovább, az eddigi leghosszabb ilyen játék (1998) hat napig tartott, s az ennek kellékeiből rendezett kiállításra még élénken emlékezhet a magyar közönség: a kiscelli múzeumban bemutatott vándortárlat a hazai közéletben kivételes hevületű vitát váltott ki. hermann nitsch esszék és tanulmányok hosszú sorában tárja fel alkotói intencióinak szellemi alapjait, az orgia misztérium színház kreátorának elméleti írásaiból készült magyar válogatás remélhetőleg hozzájárul egy nagyszabású összművészeti életmű elmélyültebb megközelítéséhez.

„az o. m. színház nem ismer színészeket, komédiásokat, nem megjelenítő színház, a játék résztvevője maga a dráma hőse, átélés-képessége, átéléslehetőségének kibontakozása maga a játéktörténés, azonos a játéktörténéssel, a dráma cselekményével.
az o. m. színház által maga az élet válik eseménnyé. az o. m. színház nem ismer díszletet, hanem csak elevenül eleven élményteret, ez pedig a prinzendorfi táj.
az o. m. színház architektúrája a kastély területéből, a kastélyépületből és a kastélyt övező istállókból áll össze, ugyanakkor a föld gyomrába (az alvilágba) is szeretnék színháztermeket ásatni, egy földalatti, uterális architektúra lebeg a szemem előtt."