Géczi Lajos : Ondava menti népköltészet

Az Ondava patak mentén elterülő négy, többségében magyarok lakta falú - Hardicsa, Garany, Szörnyeg és Imreg - lakossága a nyelvi asszimiláció utolsó fázisába érkezett. Géczi Lajost ez arra késztette, hogy a folyamat lezárulása előtt összegyűjtse a tájegység még fellelhető magyar nyelvi emlékeit. Az 1988 és 89 között végzett gyűjtőmunka első eredményeit 1995-ben jelentette meg Ondava menti népmesék és mondák címmel, helyzetelemző tanulmányát (Az otthonokba szorult anyanyelv nyomában, 1996-ban adta ki. E harmadik könyvben a népköltészeti gyűjtés anyagát foglalta egybe. Gondos és aprólékos munkával a változatok sokaságát jegyezte le, nem ritkán az egy-két soros variánsokat is. ; A kötet szerkezetileg három részre tagolódik: először a Mondókák és gyermekjátékok olvashatók, ezt a Népdalok tematikus rendbe szerkesztett anyaga követi, végül a Népballadák zárják a sort, ahol olyan változatokkal is találkozunk, melyek a székelység körében is ismertek: Három árva, Fehér László stb.