Richard, J. : Oczeánográfia

1 arczképpel és 344 rajzzal.
TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖNYVKIADÓ-VÁLLALAT A M. TUD. AKADÉMIA SEGÍTKEZÉSÉVEL KIADJA A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT. LXXXV. A XIV-DIK (1911-1913. ÉVI) CZIKLUS MÁSODIK KÖTETE A KÖNYVKIADÓ-VÁLLALAT ALÁÍRÓI SZÁMÁRA
TITKÁRI ELŐSZÓ. A franczia szellem egy újabb remekművét nyujtjuk át előfizetőinknek. Nem annyira tárgya, mint előadási módja új és alkalmas a figyelmet lekötni. A tenger hatalmas méreteivel, titokzatos mélységével, gazdag állatvilágával, sekélyebb vizeinek változatos növényzetével mindég érdeklődés tárgya volt. Ámde a tenger tüzetes tanulmányozása fizikai, kémiai, biológiai tekintetben nem könnyű. Alapos tudás és sok pénz egyaránt szükséges hozzá. A műveltebb és vagyonosabb nemzetek is csak nagy előkészületekkel birtak tudományos expedicziókat szervezni. És nagyon kétséges, hogy ha gazdasági érdekek nem fűződnek vala a tengerek tanulmányozásához, az a tudomány, a melyet Oczeánográfiának nevezünk, állhatna-e fejlettségének mai fokán. Miként rendkívül sok tudományos feladatot azért sikerült megoldani, mert találkoztak [akadtak] egyesek, a kik mélységes szenvedélylyel és szakadatlan kitartással keresték a megfejtés módját: azonképpen az Oczeánográfiának is javára vált, hogy egyesek temérdek anyagi és szellemi áldozatot hoztak annak kinyomozására, a mi a tengerben és a tenger fenekén van és azoknak a tényezőknek megismerésére, a melyektől a tengerben az élőkkel és élettelenekkel kapcsolatos jelenségek függenek. A tenger tanulmányozásának ügye iránt alig érdeklődik valaki jobban, mint I. ALBERT monacói herczeg, a ki az Oczeánográfiának nagyszerű intézetet is állított Párisban. De ő még többre igyekszik. Diplomácziai úton fölszólította a Földközi tengeren érdekelt államokat, közöttük Magyarországot is, hogy egy földközi tengeri bizottságot alakítsanak. Kívánatos volna, hogy e bizottságban minden résztvevő ország egy fizikussal, egy oczeánográfussal és egy biológussal vegyen részt. A czél tudományos és gyakorlati. A tengerről még nem tudunk mindent, a kutatások hozzájárulhatnak ismereteink bővítéséhez, azután meg a tenger bővelkedik halászat- és ipar terén értékesíthető anyagokban és eszköze a világforgalomnak. Minthogy Magyarországtól távol van a tenger, nem nagyon törtük magunkat a tengerről szóló tapasztalatok gyüjtésére. Pedig elég régen elhangzott már az intelem: Tengerre magyar! Megszámlálhatatlan tudományos és gazdasági feladat kinálkoznék, ha a tengert jobban ismernők és szeretnők. Talán némelyek új nézőpontból fogják keresni rendeltetésüket, ha RICHARD J. szép munkáját figyelmesen elolvassák! A fordítás gondos átnézését DR. KÖVESLIGETHY RADÓ és DR. SOÓS LAJOS tagtársainknak köszönhetjük, kik közül az előbbi a fizikai, az utóbbi pedig a biológiai részt hasonlította össze az eredetivel. Kelt Budapesten, 1912. márczius havában. Dr. Ilosvay Lajos titkár.
Kiadói, festett, aranyozott egészvászon kötésben