kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Bródy Sándor : Nyomor
- leírás
- további adatok
Bródy Sándor első novelláskötete, a Nyomor, magán viseli az úgynevezett naturalizmus jegyeit.
A Nyomor is határkő az újkori magyar próza birodalmában, akárcsak a Jó palócok (1882), Az én utcám (1882) vagy a Tantalus (1886). Bródy a kötet előszavában szántszándékkal naturalistának vallja magát. Zola fiziológiai koncepciója foglalkoztatja, az az elgondolás, hogy az ember önnön sorsát az idegek és ösztönök mélyén hordozza. "Ezek a megfigyelések – írja az előszóban – a nyomorról szólanak. De nemcsak az éhség, a szegénység, a test nyomorúságáról, hanem arról a sokkal ijesztőbb nyomorról is, mely a lelket öleli át, rideg, csontváz karjaival. Szó esik itt azokról, kik születésükkel predestinálva lettek a nyomorra. Nem az isten, de saját lényük természete jelölte meg őket a fekete kereszttel… Másszóval azt akarom mondani, hogy az igénytelen képmások iránytűje a naturalizmus. De nem az az újabban tértfoglaló iskola, amely naturalisztikusnak vallja magát, hogy leplet adjon igazi célja, a frivolitásnak, hanem az igazság ama iskolája, mely itt-ott – eszménye miatt – a kényeskedést figyelmen kívül hagyni kénytelen." A Nyomor novelláinak jelentőségét azonban mégsem ez a Zolához képest mégiscsak másodlagosnak számító fiziologizmus határozza meg. Bennük – ez a lényeges – hogy Bródy a nagyvárosi társadalom, közelebbről a magyar főváros rejtett szociális konfliktusait élményszerűen hitelesen, a fölfedezés erejével mutatja be.
Az éhezés, a hajléktalanság, a kizsákmányolás jelenetei mellett a szexuális nyomorúság és a prostitúció kérdése izgatja legjobban Bródyt mind fiziológiai, mind szociális tekintetben. Novelláiban nemcsak a kisember, a proletár alakja kap új megvilágítást, hanem a nő alakja is. A zolai és a schopenhaueri filozófia hatása érezhető abban, hogy novelláiban az aktív, végzetes szerepet mindig a nő játssza. Ki meri mondani, hogy nemcsak a férfiban, hanem a nőben is – s nemcsak a romlottakban – vannak érzéki szenvedélyek. Hősnői: a Zizik és a Dinák nyíltan, provokálóan hirdetik a nő testiségének jogait. S nem csupán elvont nő típusokat rajzol, nőalakjai szociális szempontból is pontosan körvonalazottak. Kiadói, festett és aranyozott, álbordázott gerincű, félvászon kötésben.
A Nyomor is határkő az újkori magyar próza birodalmában, akárcsak a Jó palócok (1882), Az én utcám (1882) vagy a Tantalus (1886). Bródy a kötet előszavában szántszándékkal naturalistának vallja magát. Zola fiziológiai koncepciója foglalkoztatja, az az elgondolás, hogy az ember önnön sorsát az idegek és ösztönök mélyén hordozza. "Ezek a megfigyelések – írja az előszóban – a nyomorról szólanak. De nemcsak az éhség, a szegénység, a test nyomorúságáról, hanem arról a sokkal ijesztőbb nyomorról is, mely a lelket öleli át, rideg, csontváz karjaival. Szó esik itt azokról, kik születésükkel predestinálva lettek a nyomorra. Nem az isten, de saját lényük természete jelölte meg őket a fekete kereszttel… Másszóval azt akarom mondani, hogy az igénytelen képmások iránytűje a naturalizmus. De nem az az újabban tértfoglaló iskola, amely naturalisztikusnak vallja magát, hogy leplet adjon igazi célja, a frivolitásnak, hanem az igazság ama iskolája, mely itt-ott – eszménye miatt – a kényeskedést figyelmen kívül hagyni kénytelen." A Nyomor novelláinak jelentőségét azonban mégsem ez a Zolához képest mégiscsak másodlagosnak számító fiziologizmus határozza meg. Bennük – ez a lényeges – hogy Bródy a nagyvárosi társadalom, közelebbről a magyar főváros rejtett szociális konfliktusait élményszerűen hitelesen, a fölfedezés erejével mutatja be.
Az éhezés, a hajléktalanság, a kizsákmányolás jelenetei mellett a szexuális nyomorúság és a prostitúció kérdése izgatja legjobban Bródyt mind fiziológiai, mind szociális tekintetben. Novelláiban nemcsak a kisember, a proletár alakja kap új megvilágítást, hanem a nő alakja is. A zolai és a schopenhaueri filozófia hatása érezhető abban, hogy novelláiban az aktív, végzetes szerepet mindig a nő játssza. Ki meri mondani, hogy nemcsak a férfiban, hanem a nőben is – s nemcsak a romlottakban – vannak érzéki szenvedélyek. Hősnői: a Zizik és a Dinák nyíltan, provokálóan hirdetik a nő testiségének jogait. S nem csupán elvont nő típusokat rajzol, nőalakjai szociális szempontból is pontosan körvonalazottak. Kiadói, festett és aranyozott, álbordázott gerincű, félvászon kötésben.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Szépirodalom > Próza > |
kiadó: | Singer és Wolfner, é.n. (1890-es évek). Budapest, |
cikkszám / ISBN: | 0051546 |
kötés: | kötve/félvászon |
oldalszám: | 162, [3] p. |
könyv nyelve: | magyar |