Sorozat: A zen oszlopai.

unrjú Szuzuki első könyvét, a Zen szellem, a kezdő szellemet megjelenése óta (1971) folyamatosan a buddhizmus legbecsesebb könyveként tartják számon világszerte - Magyarországon pedig már két fordítást is megért. A várva várt folytatás, Szuzuki beszédeinek második csokra most, a Nincs mindig úggyal végre megérkezett.
Ez a kötet harmincöt eladást tartalmaz Szuzuki életének utolsó három évéből Edward Espe Brown szerkesztésében, aki maga is kiváló szerző, és Szuzuki tanítványainak egyike. Az az érettség, amellyel mélyen elhívatott tanítóként az üzenetét képes továbbadni, ebben a kötetben teljességgel elénk tárul. A Nincs mindig úgyban Szuzuki a zent hétköznapi nyelven fejezi ki, humorral és jó szívvel. Miközben táplálékot és útravalót ad - miként az apai és anyai kéz - Szuzuki arra buzdít, hogy ki-ki találja meg a maga saját útját. Ahelyett, hogy különleges irány(zat)okat vagy módszereket hangsúlyozna, tanítása arra bátorít, hogy érintsük és ismerjük meg igazi szívünket, és hogy merjünk megnyilvánulni teljes valónkkal. Szuzuki szavai mintha nem kívülről jönnének; mintha egy lényünk mélyéből felszálló hangot ébresztenének fel. Tanításai olyan témaköröket ölelnek fel, mint a jelenben élés, az önmagunk iránti kedvesség vagy a karmánk megváltoztatása - mindvégig hangsúlyozva: "légy bárhol is, a megvilágosodás ott van". Szuzuki szavai inkább szabadsággal töltenek fel, semhogy kész gondolatokat próbálnának átültetni.