A könyv, melynek ez az első kiadása, a nevezetes szótárai révén közismert tudós első munkája. Az Ady-irodalom becses darabjai közé tartozik Halász Előd párhuzamos vizsgálódása. A költő-filozófus Nietzsche köztudottan hatott a költőre (publicisztikájában is sokszor emlegeti nevét, bár - feltehetően - csak közvetett módon, fordításokból ismerte). A szerző a fő motivikus és gondolati csomópontokat megragadva állítja párhuzamba a német bölcselő szövegeit azokkal az Ady-versekkel, -sorokkal, amelyek a rokonságot és a hatást mutatják. A könyv fejezetcímei - Az Én; Az Alkotás; Élet-halál; A Szent Kelet; A Hős; A Mában élni a Jövőért - a magyar lírikus centrális, szimbolikus fogalmaira utalnak, olyanokra, amelyek a századforduló és századelő német költészetében (Stefan George, Rilke és mások) is szerepet kaptak a zarathustrai ihletre visszavezethetően. Halász filológusként eredeti formában idézi a német szövegeket, ám a bővített kiadás gazdag lábjegyzeteiben - az elmúlt fél évszázad gazdag fordításirodalmából merítve - átültetett formában is olvashatjuk őket. Bár az Ady-kutatás sok mindent hozott a század második felében, ez a szellemtörténeti jellegű munka ma is érdekes: az örök visszatérés, a magányos hősiesség drámája, s a modern életfilozófiák és a líra kapcsolata sok bölcselet- és költészettörténeti vonatkozáshoz vezet.