categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Smith, Adam : A nemzetek gazdagsága
- description
- additional information
E gazdagság természetének és okainak vizsgálata.
Sorozat: A közgazdaságtan klasszikusai.
A közgazdasági elemzés tudományának megszületését Adam Smith: A természetről, és a nemzetek gazdagságának okairól (röviden: A nemzetek gazdagsága) című értekezésének 1776-os megjelenésétől számítják. Smith elméletének kiindulópontja a merkantilizmus bírálata volt. Szerinte a merkantilista szabályozás elzárja a külpiacokat, a munkamegosztást egy kezdeti fokon konzerválja, és így akadályozza a gazdasági növekedést. Ő a merkantilizmussal a „természetes szabadságok rendszerét” állította szembe. Elmélete szerint gazdasági növekedés közepette, a tőkefelhalmozás időszakában a kereset, a munkaerő ára folyamatosan növekszik. Smithnek és követőinek nézetei szerint ugyanis a magas kereset az iparosodás legfőbb ösztönzője. John Locke nyomdokain haladva kidolgozta a munkaérték elméletet (az áru értékét a befektetett munka mennyisége határozza meg). Ezt azután Karl Marx is átvette tőle.
Sorozat: A közgazdaságtan klasszikusai.
A közgazdasági elemzés tudományának megszületését Adam Smith: A természetről, és a nemzetek gazdagságának okairól (röviden: A nemzetek gazdagsága) című értekezésének 1776-os megjelenésétől számítják. Smith elméletének kiindulópontja a merkantilizmus bírálata volt. Szerinte a merkantilista szabályozás elzárja a külpiacokat, a munkamegosztást egy kezdeti fokon konzerválja, és így akadályozza a gazdasági növekedést. Ő a merkantilizmussal a „természetes szabadságok rendszerét” állította szembe. Elmélete szerint gazdasági növekedés közepette, a tőkefelhalmozás időszakában a kereset, a munkaerő ára folyamatosan növekszik. Smithnek és követőinek nézetei szerint ugyanis a magas kereset az iparosodás legfőbb ösztönzője. John Locke nyomdokain haladva kidolgozta a munkaérték elméletet (az áru értékét a befektetett munka mennyisége határozza meg). Ezt azután Karl Marx is átvette tőle.