categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Hartay Csaba : Nem boci! - Tejbe aprított irodalom.
- description
- additional information
Traktorosok, takarítónők, takarmányügynökök téblábolnak, és beszélnek rettentően sokat a Körös- parti tájban. Roncsolt gondolatok, roncsolt nyelv és annyi elbeszélői irónia, humor, amennyi épp a legfogyaszthatóbbá teszi ezt a mai agrárlegendáriumot. Hartay Csaba tényleg tehenész, de nem úgy, hogy ül egy sámlin a boci (NEM BOCI!) mellett, és húzogatja a tőgyét. Ő az egyik cégvezető. Egy akkora cég vezetője, ahol négyszáz tehenet fejnek naponta kétszer. Ez a termék. Tizenegyezer liter tej mindennap. És az elbeszélő napi problémái, élethelyzetei, amelyekről a történetek szólnak, valójában egy menedzser problémái (hogyan osszuk el a szabadságolásokat, hogyan vegyünk fel új munkaerőt, hogyan ellenőrizzük a termelést).
Itt a példa, hogy van még lehetőség, adalék és invenció a nyelvben, csak ember kell, aki kinyerje a zamatot és az ízt belőle. Műfajilag lehetne Hartay Csaba regényét az emlékelbeszélés és az önéletrajzi monológ elegyének definiálni. Mert benne a múlt narrációval történő újrateremtése sikeres. A belső, lelki élet visszamenőlegesen, folyamatában válik, úgymond, megismerhetővé és derül fény a „tudott” dolgokra. Mégis úgy érezzük, élvezzük, mintha ilyet még nem „hazudtak volna a hátunk mögött a szemünkbe” soha. Pedig dehogy. A szituáció unásig ismerős volna, ha az író nem úgy mondaná, ahogy pedig mondja. Érdekesen. Ahogy azt senki rajta kívül nem tudja. Persze ettől még nem kanonizálhatatlan emlékezés a tehenészet története. Hanem egy szelet a magyar valóságból, amiben benne van az Orbán korszak minden panamájának, korrupciójának a kvintesszenciája. A családi ügyek, a válások, a nyers érdekek és a szex összenövéséből kikristályosodó cinizmus, az érzések nélküli, vegetatív lét szennye, aranya együtt. A fásultság mögött megbúvó, esendő, szeretetre éhes-szomjas lelkek magánya, amivel ez a bizánci-balkáni, haramia hatalom mit sem tud kezdeni.
Itt a példa, hogy van még lehetőség, adalék és invenció a nyelvben, csak ember kell, aki kinyerje a zamatot és az ízt belőle. Műfajilag lehetne Hartay Csaba regényét az emlékelbeszélés és az önéletrajzi monológ elegyének definiálni. Mert benne a múlt narrációval történő újrateremtése sikeres. A belső, lelki élet visszamenőlegesen, folyamatában válik, úgymond, megismerhetővé és derül fény a „tudott” dolgokra. Mégis úgy érezzük, élvezzük, mintha ilyet még nem „hazudtak volna a hátunk mögött a szemünkbe” soha. Pedig dehogy. A szituáció unásig ismerős volna, ha az író nem úgy mondaná, ahogy pedig mondja. Érdekesen. Ahogy azt senki rajta kívül nem tudja. Persze ettől még nem kanonizálhatatlan emlékezés a tehenészet története. Hanem egy szelet a magyar valóságból, amiben benne van az Orbán korszak minden panamájának, korrupciójának a kvintesszenciája. A családi ügyek, a válások, a nyers érdekek és a szex összenövéséből kikristályosodó cinizmus, az érzések nélküli, vegetatív lét szennye, aranya együtt. A fásultság mögött megbúvó, esendő, szeretetre éhes-szomjas lelkek magánya, amivel ez a bizánci-balkáni, haramia hatalom mit sem tud kezdeni.
condition: | |
category: | Books > Literature > Novel > |
category: | Books > Literature > Contemporary Hungarian Literature > |
publisher: | Athenaeum, 2015 |
item number / ISBN: | 9789632934266 |
binding: | hardcover (in original dust jacket) |
pages: | 230 |
language: | Hungarian |