categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Nagy András (szerk.) : Négy festőművész - Király Lajos, Roder Judit, Károly Ernő, Kellermann Emil
- description
- additional information
A kiállítás négy – a holokauszt idején áldozattá lett –, a nagyközönség számára ismeretlen zsidó származású pécsi képzőművész megmaradt alkotásait mutatja be kamarakiállítás keretében. A tárlaton a közönség Károly Ernő, Kellermann Emil, Király Lajos és Roder Judit festményeit és grafikáit ismerheti meg. A most látható anyag az 1946-ban, ugyanezen művészek alkotásaiból rendezett emlékkiállítás részbeni rekonstrukciója. A 68 évvel ezelőtti tárlat kezdeményezője Martyn Ferenc volt, aki mindegyikükkel személyes – baráti, illetve tanítványi – kapcsolatot ápolt.
A műtárgyakat sokirányú kutatómunka – és szerencsés véletlenek – révén sikerült megmenteni a feledéstől. A művészek közül Király Lajos és Roder Judit baráti kapcsolatban állt egymással. Ennek egyedülálló emléke az a két alkotás, melyeken mindkét művész ugyanazt a modellt örökíti meg egyidejűleg – mintegy a holokauszt pécsi tekintetévé vált, valamikori közös pillantásuk dokumentumaként. Roder Judit számos pécsi polgárt, rokonokat, barátokat és ismerősöket megjelenítő szénrajzainak – melyek nemrég bukkantak elő a Pécsi Zsidó Hitközség levéltárából – sem elsősorban képzőművészeti jelentősége, hanem különleges dokumentumértéke miatt fontos történeti emléke az eltűnt pécsi és zsidó közösségnek. Ezek a portrérajzok tablószerűen, sűrűn egymás mellé rakva láthatók a kiállítás központi részén, a tárlat „emlékfalaként”.
Király Lajos és Roder Judit tragikusan töredékes életműve a művészi kiteljesedés lehetőségét ábrázolja – mindketten fiatalon, 23 évesen vesztették életüket –, Károly Ernő néhány festménye egy kismester művészetéről árulkodik.
Kellermann Emil életműve azonban túllép a tragikus életrajzi, történelmi-szociológiai esemény pusztán közvetett képzőművészeti illusztrálásán. A művész a két háború közti időszakban a rangos Tamás Galériában állított ki, amely annak a korszaknak egyik mérvadó kulturális intézménye volt, a háború után azonban Kellermann munkássága teljesen feledésbe merült. Életművének a Janus Pannonius Múzeumban őrzött darabjaival egy eddig felfedezetlen, a magyar szürrealizmus és groteszk expresszionizmus egyik izgalmas, méltatlanul árnyékban maradt alkotóját ismerheti meg a közönség. A képek bemutatása igazi szenzáció, s egyszerre illeszthető a holokauszt és a magyar művészet történetébe.
A műtárgyakat sokirányú kutatómunka – és szerencsés véletlenek – révén sikerült megmenteni a feledéstől. A művészek közül Király Lajos és Roder Judit baráti kapcsolatban állt egymással. Ennek egyedülálló emléke az a két alkotás, melyeken mindkét művész ugyanazt a modellt örökíti meg egyidejűleg – mintegy a holokauszt pécsi tekintetévé vált, valamikori közös pillantásuk dokumentumaként. Roder Judit számos pécsi polgárt, rokonokat, barátokat és ismerősöket megjelenítő szénrajzainak – melyek nemrég bukkantak elő a Pécsi Zsidó Hitközség levéltárából – sem elsősorban képzőművészeti jelentősége, hanem különleges dokumentumértéke miatt fontos történeti emléke az eltűnt pécsi és zsidó közösségnek. Ezek a portrérajzok tablószerűen, sűrűn egymás mellé rakva láthatók a kiállítás központi részén, a tárlat „emlékfalaként”.
Király Lajos és Roder Judit tragikusan töredékes életműve a művészi kiteljesedés lehetőségét ábrázolja – mindketten fiatalon, 23 évesen vesztették életüket –, Károly Ernő néhány festménye egy kismester művészetéről árulkodik.
Kellermann Emil életműve azonban túllép a tragikus életrajzi, történelmi-szociológiai esemény pusztán közvetett képzőművészeti illusztrálásán. A művész a két háború közti időszakban a rangos Tamás Galériában állított ki, amely annak a korszaknak egyik mérvadó kulturális intézménye volt, a háború után azonban Kellermann munkássága teljesen feledésbe merült. Életművének a Janus Pannonius Múzeumban őrzött darabjaival egy eddig felfedezetlen, a magyar szürrealizmus és groteszk expresszionizmus egyik izgalmas, méltatlanul árnyékban maradt alkotóját ismerheti meg a közönség. A képek bemutatása igazi szenzáció, s egyszerre illeszthető a holokauszt és a magyar művészet történetébe.