Lázár Ervin 1984 óta vezetett naplót, kisebb-nagyobb megszakításokkal. Naplójába feljegyezte novella- és versszerű álmait, megemlékezett napi történésekről, találkozásokról, megjegyzéseket fűzött hírekhez, eseményekhez. A napló legnagyobb részében azonban műhelyjellegű feljegyzések olvashatók: novella- és mesevázlatok, részletek készülő írásokból, változatok régebbiekre; olykor csak futó ötleteket, nyelvi játékokat vetett papírra, jellegzetes figuráinak a nevét próbálgatta. De sok esetben teljes, kidolgozott elbeszéléseket, meséket másolt be. Volt persze olyan év is, amikor játékos öniróniával csak egyetlen mondatot írt, hogy ennyi hát az ez évi termés. Lázár Ervin naplója arról tanúskodik, hogy a kitűnő író mennyire szerves egységben élt írásaival, szereplőivel, hogy ezek alkották hétköznapi valóságát is, vagy másképpen: elbeszélő művészetének milyen mélyre nyúltak életrajzi gyökerei. Lázár Ervin naplója méltó kiegészítése életművének, megrendítő közelségbe hozza a nemrég elhunyt írót olvasóihoz.