kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Pröhle Vilmos : Napkeletről.
- leírás
- további adatok
A kötetben útleírása mellett:
Kemál bej (1837-1888): Gülnihál. Dráma öt felvonásban. Törökből ford. Prőhle Vilmos (199-341. p.).
Korabeli, a gerinc alsó élén kopott egészvászon kötésben, aranyozott címfelirattal. Az előzéklapon korabeli ajándékozási sorokkal. A második mű címlapján 3 cm hosszú beszakadással.
(Pröhle Vilmos (orientalista, 1871-1946) a Budapesti Egyetemen tanult, eredetileg francia–német szakon. 1893-tól kezdett foglalkozni a keleti nyelvekkel. Vámbéry Ármin irányítása alatt a török és a perzsa nyelvet tanulmányozta. 1895-ben doktori fokozatot szerzett török–tatár nyelvészetből, perzsa nyelv- és irodalomból, valamint indogermán összehasonlító nyelvészetből.A turkológusként számon tartott Pröhlét 1923-ban „váratlanul és meglepő módon” kinevezték a kelet-ázsiai nyelvek és irodalmak professzorává a budapesti egyetemen, a kifejezetten az ő számára létrehozott Kelet-ázsiai Intézet élére. Kinevezésében szerepet játszhatott, hogy az ez idő tájt Magyarországon igen népszerű turanizmus eszmerendszerén belül többen közelebbi kapcsolatot véltek a törökök és a japánok között, Pröhle pedig meggyőződésesen hitt a japán–magyar rokonságban.
Pröhle élete során több tudományos jellegű tanulmányutat tett. Járt Törökországban (1895, 1910, 1911, 1918, 1924, 1926) és Oroszországba is többször ellátogatott.
Pröhle a kínai és a japán nyelv és irodalom hazai tanulmányozásának úttörője, elsősorban ugyan turkológus és japanológus volt, életében mégis az a hír járta róla, hogy negyven, sőt negyvenöt nyelven tud. Fenomenális nyelvtudására Sinor Dénes is csodálattal emlékezett vissza. Pröhle a magyar nemzeti gondolat elkötelezett híve volt, tagja lett a Magyarországon élő németek körében népszerű Volksbundnak, amelynek eszméi azonban nem voltak összeegyeztethetők a magyar nacionalizmussal. Munkatársa volt a német megszállás alatt működött Zsidókutató Magyar Intézetnek, és rendszeresen publikált az Intézet hivatalos hetilapjában, a Harcban.
A második világháború utolsó éveiben az idős Pröhle már semmilyen politikai tisztséget nem vállalt.)