Nádor-codex. A pesti Egyetemi Könyvtár eredetiéből bevezetéssel és szótárral. Azon cs. k. egyetem megbizásából kiadta Toldy Ferenc.

Az elején csonka kódexet az óbudai klarisszák számára másolták, feltehetően az ottani ferences apácák egyikének munkája. (Az 1334-ben Erzsébet királyné által alapított kolostor romjai ma is megtekinthetőek Budapest III. kerületében, a Mókus utcai iskola udvarán.) A szöveget tagoló virgulák alapján a kódexet közösségi célra, felolvasásra szánták. Ezt a nyelvemléket – amint az a 329 verzón olvasható – 1508-ban másolták, kötése nem sokkal később a királyi műhelyben készülhetett. A kötés előtáblájának belső oldalára kiragasztott előzékre ugyanaz a 17. századi kéz (minden bizonnyal egy pozsonyi apáca) írt tartalomjegyzéket, amelyik a Cornides-kolligátumhoz és a Horvát-kódexhez. Az ő bejegyzései olvashatóak a Cornides-, a Virginia- és a Weszprémi-kódexben valamint a Példák könyvében is. A fordítás-irodalom körébe tartozó vegyes tartalmú kódex fő egységei: traktátus az áldozásról, a Bűnnek zsoldja (traktátus a Pokol kínjairól), Krisztus kínszenvedése, Test és Lélek vetekedése, Mária-siralom, szentek élete (Eufrozina, Orsolya, Apalin /Apollónia/, Adviga /Hedvig/, Adorján, Elek, Zsófia, Egyiptomi Mária), Forseus püspök látomása, Úrfelmutatásra való imádság, Szűzek koronája (Szűz Mária gyermekségéről), bűnlajstrom, latin és magyar cantiók. (Az Idvözlégy idvösségös hostya..., az Idvözlégy Istennek szent anyja és a Bínösöknek kegyös segédség a ma ismert legrégebbi magyar nyelvű kottás énekek.) A kódex egyes szövegei más nyelvemlékekben is olvashatóak, illetve forrásuk közös (Debreceni kódex, Érsekújvári kódex, Guary-kódex, Lobkowicz-kódex, Winkler-kódex). A nyelvemlék egyetlen kéz írása, tőle származik a Simor-kódex és a Nagyszombati kódex, illetve ő a Debreceni kódex 5. keze. A Nádor-kódexet a törökök elől menekülő apácák magukkal vitték, s a 17–18. században biztosan a pozsonyi klarisszák tulajdonában volt. Az ő kolostoruk 1782-ben történt feloszlatása után kerülhetett Winkler Mihály gödrei plébánoshoz. Ő a 19. század első éveinek valamelyikében (1804?) – a Weszprémi- és a Winkler-kódexhez és más kéziratokhoz, valamint 1917 éremből álló numizmatikai gyűjteményéhez hasonlóan – az Egyetemi Könyvtárnak adományozta. A Nádor-kódexet először Horvát István ismertette 1835-ben, az MTA számára Illés László másolta le 1841-ben (MTA Könyvtára, Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Ms. 862). A nyelvemléket Toldy Ferenc nevezte el József nádorról, s teljes szövegét is ő tette közzé először 1857-ben. (A f. 3v 4. sorától a f. 55r aljáig terjedő részt – a szintén csonka Guary-kódex kiegészítéseként – már 1846-ban kiadta Döbrentei Gábor.) Wehli Tünde és Bibor Máté János"
Modern, amatör félvászon kötésben. Fólio.