Az utolsó lapon ceruzás jegyzetekkel.

Magyar Őstörténeti Könyvtár 22.

A muszlim források közül a Gayhani-hagyomány az, amelyik a legrészletesebb beszámolót őrizte meg a honfoglalás előtti magyarságról. AlGayhani földrajzi műve azonban elveszett, így ezt csak arab (Ibn Rusta, al-Bakri, al-Marwazi és Abu-l-Fida), perzsa(Hudud al-Alam, Gardizi) és török nyelvű munkákból ismerjük. A rekonstruálásban al-Mareazi, Ibn Rusta, Gardizi nyújtják az alapot, amelyhez aztán al-Bakri és a Hudud al-Alam átfogalmazásai adnak hasznos kiegészítéseket. Elkészült a szövegek új kritikai kiadása és hozzá a magyar fordítás. Ezek után került sor az eredeti rekonstrukciójára. Az alapszövegnek volt egy rövid változata, amelyet kiegészítettek, és így jött létre a hosszabb redakció. Az alapredakciót még legalább kétszer átdolgozták, ennek során újabb betoldásokkal bővült. A munka nagy részét a szöveghez írt filológiai és történeti kommentárok teszik ki, amelyben három szakterület eredményeit integráltuk - a muszlim civilizáció, az eurázsiai steppeöv nomádjainak civilizációját és a korai magyar történelem kutatási eredményeit.