kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Csizmadia Sándor : Munkás emberek - Elbeszélések
- leírás
- további adatok
Csizmadia Sándor (1871-1929), magyar költő, újságíró, politikus.
Első írása 1894-ben jelent meg a Népszava hasábjain. A közben legális párttá alakuló szocialisták Budapestre hívták vezetőnek. Munkát a Népszavát is előállító nyomdában kapott. 1896-ban egy szókimondó cikkéért négyhavi államfogházra, később „Többrendbeli cikkírása” miatt néhány hónap elteltével két év állami fogházbüntetést kapott, amelyet később jó magaviseletére való tekintettel tizennégy havi közönséges fogházbüntetésre enyhítettek. 1900-ban, szabadulását követően a Népszava belső munkatársa lett, és öt esztendőn keresztül napi cikkeket közölt itt. 1904-ben a korábban betiltott újság, a Világszabadság újraindítását kezdeményezte, amelynek átvette a főszerkesztését. Több mint tíz éven át szerkesztette a lapot. A Horthy-rendszerben nem kapott kellő fókuszt munkássága baloldalisága, és a Kommün idején játszott szerepe miatt később a szocializmus számára sem voltak kedvezőek egykori nyílt pártbírálatai, így lassan a feledés homálya lengte körül személyét és tevékenységét.
"Költészetével megindította a magyarországi szocialista költészet fejlődését, a politikában egyik zászlóvivője volt a munkásmozgalom napi harcainak s ő maga mindkettőből kihalt még fizikai halálának bekövetkezése előtt. Az ő tragédiája tipikus példája a proletár sorsból fölvergődött individuum elég gyakori tragédiájának." - Kassák Lajos Kiadói, szecessziós stílusban illusztrált, festett vászonkötésben.
Első írása 1894-ben jelent meg a Népszava hasábjain. A közben legális párttá alakuló szocialisták Budapestre hívták vezetőnek. Munkát a Népszavát is előállító nyomdában kapott. 1896-ban egy szókimondó cikkéért négyhavi államfogházra, később „Többrendbeli cikkírása” miatt néhány hónap elteltével két év állami fogházbüntetést kapott, amelyet később jó magaviseletére való tekintettel tizennégy havi közönséges fogházbüntetésre enyhítettek. 1900-ban, szabadulását követően a Népszava belső munkatársa lett, és öt esztendőn keresztül napi cikkeket közölt itt. 1904-ben a korábban betiltott újság, a Világszabadság újraindítását kezdeményezte, amelynek átvette a főszerkesztését. Több mint tíz éven át szerkesztette a lapot. A Horthy-rendszerben nem kapott kellő fókuszt munkássága baloldalisága, és a Kommün idején játszott szerepe miatt később a szocializmus számára sem voltak kedvezőek egykori nyílt pártbírálatai, így lassan a feledés homálya lengte körül személyét és tevékenységét.
"Költészetével megindította a magyarországi szocialista költészet fejlődését, a politikában egyik zászlóvivője volt a munkásmozgalom napi harcainak s ő maga mindkettőből kihalt még fizikai halálának bekövetkezése előtt. Az ő tragédiája tipikus példája a proletár sorsból fölvergődött individuum elég gyakori tragédiájának." - Kassák Lajos Kiadói, szecessziós stílusban illusztrált, festett vászonkötésben.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Szépirodalom > Próza > |
kiadó: | Faragó Zsigmond, 1905 |
cikkszám / ISBN: | 0049811 |
kötés: | kötve/egészvászon |
oldalszám: | 158 p. |
könyv nyelve: | magyar |