Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 39.

A ​világ ámulva figyeli Kína fejlődését. Az ország mára a nemzetközi élet megkerülhetetlen tényezője. Politikai és katonai súlyát, gazdaságának kapacitását, tartalékait politológusok és tudósok regimentje elemzi. A vezető politikusok sorra látogatják Pekinget, a legnagyobb befektetők egymásra licitálva igyekeznek helyet találni a kínai piacon. 1989 után a magyar politika, jórészt a rendszerváltozást követő új elit teljes ignoranciája következtében, több mint egy évtizeden át nem tulajdonított megfelelő fontosságot Kínának. A magyar politika és a gazdaság vezetői mára lassan, elég ráérősen, felismerték, szavakban el is ismerik a kelet-ázsiai hatalommal ápolt kapcsolatok jelentőségét. A gyümölcsöző együttműködés kialakításának egyik előfeltétele hiányzik: a kínai kultúra ismerete. Sokkal jellemzőbb a tudatlanság, és az abból adódó idegenkedés. A politikai és gazdasági struktúrák működésének feltérképezése, mozgatóinak megértése sokat javíthatna a két ország viszonyán. Az átalakuló – jól körvonalazható ideológiai és kevésbé ismert gazdaságszabályozási keretek között építkező – hatalmas piac jellemzőinek tudományos igényű feltárása és a piaci szereplők, köztük a Magyarországon másfél évtizede jelenlevő kínai kolónia alapos ismerete nélkülözhetetlen a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztéséhez.
Polonyi Péter e kötetbe gyűjtött írásai ehhez nyújtanak segítséget.