Fordította: Gergely Janka.

Az orosz-zsidó származású Lev Nussimbaum 1905-ben született – Bakuban, ahogy maga állította, Kijevben, ahogy születési bizonyítványában áll, illetve egy Európa és Ázsia között közlekedő vonaton, ahogyan hangoztatta, amikor a náci rendőrség nyomára bukkant valódi származásának, s aminek jelképes jelentősége nagyon is illene életéhez. Haláláról nem maradt fenn hivatalos okirat, sem sírkő nem őrzi nevét. Lev Nussimbaum 1922-ben tűnt el Berlinben, ugyanott és ugyanakkor, ahol Essad Bey elsőként feltűnt a semmiből. Mindkét név, Lev és Essad „oroszlánt” jelent a maga nyelvén.
A meg nem született azeri herceg és a soha meg nem halt orosz zsidó egy és ugyanaz a személy.

A fiatal Nussimbaum soha nem látta viszont szülőföldjét, és a messzi távolból alakította ki magában a toleráns és kozmpolita iszlám ideálját és az eszményi Kelet képét, amelyben menedéket talált a maga számára.
Essad Bey 24 éves korában, német nyelven teszi közzé első nagy könyvsikerét: Vér és olaj a Keleten. Rövid élete során tucatnyi más könyvet írt, amelyeket számos nyelvre lefordítanak: többek között Mohamed próféta, Lenin és Sztálin, II. Miklós cár és Reza Pahlavi sah életrajzát. A weimari Németország legnagyobb kiadóinál publikál, német és osztrák folyóiratokba ír, botrányos szerelmi élete a pletykarovatok hősévé avatja őt, és megnyílik előtte a kor szellemi elitje, amelyet teljesen elbűvöl a száműzetésben élő muszlim hercegből sugárzó egzotikum.
Essad Bey azt hangoztatja, hogy a zsidóknak és muzulmánoknak a Kelet és a hagyomány felé fordulva fel kell fedezniük közös szemita gyökereiket, amely ellentétben áll a nyugati modernizmussal. Ugyanakkor a Nyugatban látja az egyetlen védőbástyát azzal a kommunizmussal szemben, amelynek családi tragédiái nyomán mindörökre hadat üzent. Ilyenformán tehát a Kelet és a Nyugat szintézise lesz az az utópia, amelyet Lev-Essad tulajdon személyiségén keresztül megvalósítani igyekszik egész életében.

Kiadói, aranyozott egészvászon kötésben, belső kötéstábláján grafikus exlibris-szel.