kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Surányi Dezső : Mítosztól a valóságig - A magyar nép természetismeretének fejlődésvázlata
- leírás
- további adatok
Amióta krónikáinkat elhagyva a nyelvészetre épült őstörténetünk, az első rokontudomány, amit maga mellé vett, a növénytan volt. Abból indultak ugyanis el, hogy amink volt, arra szavunk is volt. Nem kell tehát mást tenni, mint megfigyelni a finnugor nyelvekben, mely növényeknek van közös neve, aztán pedig megkeresni Oroszország térképén azt a területet, amelynek a növénytakarója megfelel a nyelvi hagyatéknak s megvan az őshaza.
Nyelvünk ősi, közös szókészletében a lombos erdők néhány fája mellé a cirbolyafenyőre vonatkozó kifejezés is társult, világos tehát - gondolták -, hogy őshazánk is olyan vidéken terült el, amelyen e két erdőfajta találkozik. Így került a sor a Káma mentére, mert ott az Ural-hegység átnyúlik a cirbolyafenyő területére és találkozik a közép-európai lomboserdőkkel.
Mindez ideálisnak látszó együttműködést hozott létre az őshazakutatás és a növénytan között. Ámde de lassan kiderültek a módszer buktatói is: a keresett terület sok ezer évvel ezelőtti, a növénytakaró pedig napjainkbeli! Ki kellett tehát tágítani a módszert az őskor növénytakarója felé, azaz a virágpor kutatás felé, amely a régi idők növénytakarójáról árulkodik. Kiderült, hogy még csak jó néhány ezer évvel ezelőtt, nem volt a két erdőfajta érintkezésben. Máshol kellett tehát az őshazát keresni, amellett persze az is felmerült, hogy a magyar népnek nem is egy őshazája volt, hanem (pl. a hét törzsnek) annyi, amennyi törzsből-népből ötvöződött. Így vált úgyszólván egész Eurázsia őshomokká, népei pedig rokonukká.
Tartalom
Előszó helyett 7
Az ősi magyar hitvilág növényei 9
Az égig érő fa botanikai értelmezése 21
Ember - változó környezetben 31
A kert dicsérete 47
Egy kis gyümölcs-történelem 65
Vallatóra fogott gyümölcsmagvak 65
Boszorkány gyümölcsök 70
Kertészkedés Szent István idején 77
A gyümölcs a magyar költészetben és népművészetben 83
A magyar népköltészet gyümölcsei 83
"Költői" gyümölcseink 88
Gyümölcs a magyar népművészetben 92
Életforma vagy kényszerűség? 97
A szőlőskertek jellemzése 100
Gazdálkodási rend a szőlőskertben 105
A megmaradása dilemmája 111
Virágok, virágénekek és a virágnyelv 115
Petőfi természetképe 131
A növényvilág Petőfi műveiben 132
Az állatok birodalma 141
Természeti jelenségek, geológiai ismeretek 151
Ajánlott irodalom 163
Nyelvünk ősi, közös szókészletében a lombos erdők néhány fája mellé a cirbolyafenyőre vonatkozó kifejezés is társult, világos tehát - gondolták -, hogy őshazánk is olyan vidéken terült el, amelyen e két erdőfajta találkozik. Így került a sor a Káma mentére, mert ott az Ural-hegység átnyúlik a cirbolyafenyő területére és találkozik a közép-európai lomboserdőkkel.
Mindez ideálisnak látszó együttműködést hozott létre az őshazakutatás és a növénytan között. Ámde de lassan kiderültek a módszer buktatói is: a keresett terület sok ezer évvel ezelőtti, a növénytakaró pedig napjainkbeli! Ki kellett tehát tágítani a módszert az őskor növénytakarója felé, azaz a virágpor kutatás felé, amely a régi idők növénytakarójáról árulkodik. Kiderült, hogy még csak jó néhány ezer évvel ezelőtt, nem volt a két erdőfajta érintkezésben. Máshol kellett tehát az őshazát keresni, amellett persze az is felmerült, hogy a magyar népnek nem is egy őshazája volt, hanem (pl. a hét törzsnek) annyi, amennyi törzsből-népből ötvöződött. Így vált úgyszólván egész Eurázsia őshomokká, népei pedig rokonukká.
Tartalom
Előszó helyett 7
Az ősi magyar hitvilág növényei 9
Az égig érő fa botanikai értelmezése 21
Ember - változó környezetben 31
A kert dicsérete 47
Egy kis gyümölcs-történelem 65
Vallatóra fogott gyümölcsmagvak 65
Boszorkány gyümölcsök 70
Kertészkedés Szent István idején 77
A gyümölcs a magyar költészetben és népművészetben 83
A magyar népköltészet gyümölcsei 83
"Költői" gyümölcseink 88
Gyümölcs a magyar népművészetben 92
Életforma vagy kényszerűség? 97
A szőlőskertek jellemzése 100
Gazdálkodási rend a szőlőskertben 105
A megmaradása dilemmája 111
Virágok, virágénekek és a virágnyelv 115
Petőfi természetképe 131
A növényvilág Petőfi műveiben 132
Az állatok birodalma 141
Természeti jelenségek, geológiai ismeretek 151
Ajánlott irodalom 163
állapot: | |
kategória: | Könyv > Néprajz > |
kategória: | Könyv > Vallás > Mitológia > |
kategória: | Könyv > Irodalomtörténet > |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar őstörténet > |
kiadó: | Szerző, 1993 |
cikkszám / ISBN: | 0055699 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 165, [1] |
könyv nyelve: | magyar |