Tóth István György (vál. és szerk.) : Misszionáriusok levelei Magyarországról és Erdélyről (16-17. század)

Millenniumi magyar történelem. Források.

A 16. század második felére a középkori Magyarország mintegy harmada a Török Birodalom részévé vált. Bár a muszlim hódítók nem viselkedtek kifejezetten ellenségesen a keresztény lakosság hitével szemben, a korábbi fél évezredben e területeken megszilárdult kereszténység egyeduralma mégiscsak veszélybe került a másfél évszázadig tartó török hódítás idején.

Ez indokolja, hogy Magyarországot, elsősorban annak hódoltsági részét a katolikus egyház missziós területnek tekintette, s katolikus misszionáriusok járták a hódoltságot, a Felvidéket és Erdélyt egyaránt. A misszionáriusok azután levelekben számoltak be a Vatikánban székelő Pápai Kongregációnak útjaik során szerzett tapasztalataikról. A Vatikáni Levéltárban fennmaradt levelek tehát elsőrangú forrásértékkel bírnak. Mivel szerzőik nem magyar származásúak, az idegen szemével nézték az országot és népét, és sok olyat is feljegyeztek, amit a hazai források nem tartottak említésre méltónak.

E levelekből nemcsak szerzőik fordulatokban gazdag életútját, hanem az erdélyi és hódoltsági falvak mindennapjait is első kézből ismerhetjük meg. A forrásgyűjtemény 76 levelet tartalmaz, melyek magyar fordításban itt jelennek meg először.