Leporello formátum.

"Mallász Gitta előkelő családba született Ljubljanában, katonatiszt apától és osztrák anyától, magyarul 15 évesen tanult meg, amikor Trianon után Budapestre költöztek. Az ambiciózus fiatal lány az Iparművészeti Iskolába iratkozott be, ahol padtársával, a neológ zsidó családból származó Dallos Hannával életre szóló barátságot kötött. A harmincas évek elejétől kezdve fontos idegenforgalmi plakátokat készített, eleinte egyedül, majd barátnőjével közösen.
Hanna 1928-ban ment férjhez unokatestvéréhez, az asztalos és bútortervező Kreutzer Józsefhez, akivel közösen nyitottak műhelyt. Ennek munkálataiba később Gitta is bekapcsolódott.

A Mallász–Dallos páros harmincas évek elején készült munkáinak legjellemzőbb vonása a népiesség.
Köztudott, hogy a funkcionalista modernizmus mellett a korszak másik fontos irányzata, az art deco számára a népművészet formakincse fontos forrásul szolgált. Népművészeti motívumok gyakran tűntek fel a korabeli alkalmazott grafika különböző területein a csomagolópapírtól a magazinokig vagy éppen a plakátokig. A népies, gyöngyösbokrétás megoldások előtérbe kerülése mögött természetesen a Trianon utáni közhangulat állt.
A két alkotó egész grafikai életművében dominál egy sajátos, népies mesevilág, amelyben szabadon használták fel a népi formakincset. Reklámnyomtatványaikon, képeslapjaikon, könyvillusztrációikon jellemzőek a népviseletes gyermekfigurák, állatok, a természet és a falusi táj megjelenítése.

A külvilág egyre nyomasztóbban hat rájuk: 1944 márciusában a német megszállást követően megindul a vidéki zsidó lakosság deportálása, ez elől visszamenekülnek Pestre. Júniusban Hanna férjét munkaszolgálatra viszik, ahonnan sosem tér vissza, Gitta pedig egyre jobban aggódik barátnőiért.
A nyár elején elvállalja a Szent Katalin leánynevelőből átalakított hadiüzem vezetését, azzal a feltétellel, hogy ott két barátnőjét is elhelyezheti.
Októberben az üzemmel szomszédos villát az SS foglalja el, „akiktől a hideg futkos a hátunkon”. November elején Gittának „lehetetlen ötlete” támad: „megkísérelni, hogy az SS-katonák vegyék védelmükbe a zsidó munkásnőket.
December 2-án a terv működésbe lép, amikor ismét nyilasok ütnek rajta az üzemen. A kiérkező németek megakasztják a nyilasok ténykedését. „Mialatt a magyar parancsnok tétovázik, az egyik nőnek diszkréten utasítást adok, hogy minden asszony és gyerek azonnal meneküljön az SS-kerten át. Ekkor a ház mögött valami hihetetlen esemény játszódik le. A német nácik a magyar nyilasokkal szemben fedezik a zsidó nők és gyerekek menekülését.” Végül a magyar tiszt felhívatja a németek felettesét, aki jóváhagyja a deportálást.
Ekkor a házban már csak 13 nőt találnak. A 13 nőt Ravensbrückbe deportálják, majd onnan egy másik táborba. 1945 februárjában Hannát és Lilit Burgauba szállítják. Mindketten a zsúfolt marhavagonban halnak meg március elején."
Az SS-kerten át több mint 120 nő és gyermek menekült el, ők mind életben maradtak. Mallász Gitta tetteiért 2011-ben posztumusz a „Világ Igaza” kitüntetést kapta az izraeli Jad Vasem Intézettől." - Katona Anikó (Artmagazin 2013/7. 38-44. p.)

további képek