"A forradalom napjaiban arról ábrándoztam, hogy mások emlékezései mellett az én >>memoárjaim<< is nyomdafestéket látnak majd, sorozatomnak - melyet a Magyar Nemzet hasábjaira képzeltem - azt a címet gondoltam adni, hogy >>Mindent késve<<, ama jelszó visszaforgatásaként, amelyet október 23-án skandáltak a tüntetők: >>Ne csináljunk mindent késve - Nagy Imrét a vezetésbe!<< Utóbb a vezetésbe bekerült Nagy Imrét éreztük mindenben késlekedőnek... Jegyzeteimet a várható (és később be is következett) házkutatás elől sikerült elrejtenem...... más élmény egy forradalom kortársának lenni - és megint más a szabadságharc könyörtelen eltiprása és a megtorlás kíméletlensége láttán e forradalommal szolidaritást vállalni. Amibe az Olvasó most betekintést nyer, az a népfelkeléssel csak lépésről lépésre azonosuló, valamit tenni vágyó, ám e tevékenység terepét nem találó kortárs töprengése."