kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Schwendtner Tibor (szerk.) : Metszéspontok a fenomenológia és a hermeneutika határvidékén
- leírás
- további adatok
Sorozat: A filozófia útjai.
Tartalomjegyzék a "további adatok"-nál.
Talán nem túlzás állítani, hogy a kortárs kontinentális filozófia két legmarkánsabb és legjelentősebb irányzata a fenomenológia és a filozófiai hermeneutika. E két filozófiai megközelítésmód története a kezdetektől fogva szorosan összefonódott. A fenomenológia gondolatrendszerének kidolgozása Edmund Husserl nevéhez fűződik, aki Logische Untersuchungen címmel írt mukájára támaszkodva dolgozta ki a transzcendentális fenomenológiát. A fiatalabb fenomenológusok azonban többnyire nem maradtak meg a transzcendentális fenomenológia keretei között, hanem új utakat kerestek, konfliktusba kerülve a fenomenológiai mozgalom alapítójával, Husserllel. A hermeneutikai és a fenomenológiai gondolatvilág ütköztetése és összeötvözése új törekvések kiindulópontjává vált, elsősorban Martin Heidegger alapműve, a Lét és idő rendkívüli hatásának következtében. A filozófiai hermeneutika későbbi, máig befolyásos kidolgozását Hans-Georg Gadamernek köszönhetjük, aki az 50-es években Heidegger munkásságára támaszkodva írta meg az Igazság és módszert, melyet ezen irányzat második alapműveként tartanak számon. A hermeneutika és a fenomenológia tárgykörében már számos tanulmánykötet, fordítás és értekezés jelent meg hazánkban, mely tény önmagában is jelzi, hogy meglehetősen nagy a szakmai érdeklődés e tematika iránt. A kötet e két tradíció konfliktusait próbálja meg körbejárni magyar és nemzetközileg elismert külföldi kutatók tanulmányain keresztül.
Tartalomjegyzék a "további adatok"-nál.
Talán nem túlzás állítani, hogy a kortárs kontinentális filozófia két legmarkánsabb és legjelentősebb irányzata a fenomenológia és a filozófiai hermeneutika. E két filozófiai megközelítésmód története a kezdetektől fogva szorosan összefonódott. A fenomenológia gondolatrendszerének kidolgozása Edmund Husserl nevéhez fűződik, aki Logische Untersuchungen címmel írt mukájára támaszkodva dolgozta ki a transzcendentális fenomenológiát. A fiatalabb fenomenológusok azonban többnyire nem maradtak meg a transzcendentális fenomenológia keretei között, hanem új utakat kerestek, konfliktusba kerülve a fenomenológiai mozgalom alapítójával, Husserllel. A hermeneutikai és a fenomenológiai gondolatvilág ütköztetése és összeötvözése új törekvések kiindulópontjává vált, elsősorban Martin Heidegger alapműve, a Lét és idő rendkívüli hatásának következtében. A filozófiai hermeneutika későbbi, máig befolyásos kidolgozását Hans-Georg Gadamernek köszönhetjük, aki az 50-es években Heidegger munkásságára támaszkodva írta meg az Igazság és módszert, melyet ezen irányzat második alapműveként tartanak számon. A hermeneutika és a fenomenológia tárgykörében már számos tanulmánykötet, fordítás és értekezés jelent meg hazánkban, mely tény önmagában is jelzi, hogy meglehetősen nagy a szakmai érdeklődés e tematika iránt. A kötet e két tradíció konfliktusait próbálja meg körbejárni magyar és nemzetközileg elismert külföldi kutatók tanulmányain keresztül.