kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Kaposy K. Ödön : Matróz voltam
- leírás
- további adatok
A szerző rajzaival.
Részben modern (javított) gerincű, félvászon kötésben.
Kedves Olvasóm!
Eddigi könyveimben - mint láttad - nem írtam előszavakat, gondoltam éppen elég lesz elolvasnod anélkül is firkálmányaimat. Meg aztán különben is az a véleményem, hogyha már ilyesmire vetemedik az ember, jobb minden bevezető nélkül fejest ugrani az eseményekbe. A papír is drága, meg aztán így még lehet némi reményem, hogy az ötödik oldal után - ha ugyan addig is kibírtad - nem vágod be a könyvet a szekrény alá.
Mivel azonban számtalanszor kérdezitek, hogy hogyan utazom, technikailag hogyan oldok meg egy ilyen utat és főleg honnan veszem a rengeteg pénzt hozzá - és még ennél is „diszkrétebb" kérdések tömege - elhatároztam, hogy elárulok egyet-mást „műhelytitkaimból".
Sajnos, már régen elmultak azok a régi jó idők, mikor az ember „kapásból" utazhatott. Azaz hirtelen gondolt egyet és már utazott is. Például ilyeneket mondott az ember a főszerkesztőjének egy langyos feketekávé mellett: „... hogy szaladjak le Kalkuttába... ? jó, reggel megyek!" Igen..., ezek szép idők voltak, lehet, hogy nem is voltak, csak a mesében. A hirtelen, ötletszerű utazás ma már olyan, akár egy muzeális tárgy. Bizony, ma jóelőre hozzá kell fognia az embernek a munkához, ha utazni akar. Hogy hetekkel előbb ... ? Na nem ... ilyen könnyen azért még nem mennek a dolgok.
Részben modern (javított) gerincű, félvászon kötésben.
Kedves Olvasóm!
Eddigi könyveimben - mint láttad - nem írtam előszavakat, gondoltam éppen elég lesz elolvasnod anélkül is firkálmányaimat. Meg aztán különben is az a véleményem, hogyha már ilyesmire vetemedik az ember, jobb minden bevezető nélkül fejest ugrani az eseményekbe. A papír is drága, meg aztán így még lehet némi reményem, hogy az ötödik oldal után - ha ugyan addig is kibírtad - nem vágod be a könyvet a szekrény alá.
Mivel azonban számtalanszor kérdezitek, hogy hogyan utazom, technikailag hogyan oldok meg egy ilyen utat és főleg honnan veszem a rengeteg pénzt hozzá - és még ennél is „diszkrétebb" kérdések tömege - elhatároztam, hogy elárulok egyet-mást „műhelytitkaimból".
Sajnos, már régen elmultak azok a régi jó idők, mikor az ember „kapásból" utazhatott. Azaz hirtelen gondolt egyet és már utazott is. Például ilyeneket mondott az ember a főszerkesztőjének egy langyos feketekávé mellett: „... hogy szaladjak le Kalkuttába... ? jó, reggel megyek!" Igen..., ezek szép idők voltak, lehet, hogy nem is voltak, csak a mesében. A hirtelen, ötletszerű utazás ma már olyan, akár egy muzeális tárgy. Bizony, ma jóelőre hozzá kell fognia az embernek a munkához, ha utazni akar. Hogy hetekkel előbb ... ? Na nem ... ilyen könnyen azért még nem mennek a dolgok.