Már az ógörögök nagy gondolkodói azt vallották, hogy muzsikus, poéta, festőművész és matematikus géniusznak "születni kell" - vagyis kivételes tehetség nélkül a legjobb családi, iskolai és társadalmi feltételek mellett sem lehet valakiből ilyen géniusz. Korábbi könyveimben a muzsikus, poéta és festőművész géniuszok elemzése kapcsán igyekeztem a "születni kell" koncepcióra a modern genetikai ismeretek alapján magyarázatot találni. Most a nagy magyar matematikusok értékelésére vállalkozom. Be kell vallanom, nem véletlenül maradtak a matematikusok utolsónak. Féltem tőlük, most már tudom: joggal. Be kell vallanom, a matematikus-géniuszok csúcsteljesítményeit jelentő képletekből sokat nem értettem. Azt hiszem, ezeket felfogni, értékelni, bennük igazából "gyönyörködni" csak a matematikusok külön kasztjának adatik meg. Éppen ezért könyvemben a matematikusokat "matematika nélkül" kísérlem meg bemutatni, mivel ha őket, mint "embereket" ismerjük meg, talán jobban is érthetők és szerethetők. Megkértem ugyanakkor Tusnády Gábor matematikus akadémikust, régi barátomat, hogy az elméleti matematikusok tudósi teljesítményének lényegét fordítsa le nekünk a hétköznapi nyelvre. A könyv terjedelmi korlátai miatt 15 személy értékelésére terveztem vállalkozni, ebből 10 elméleti és 5 alkalmazott matematikus. Az elméleti matematikusok közül legrészletesebben Bolyai Jánossal foglalkozom. Nem csak azért, mivel ő a magyar tudomány és kultúra egyik legnagyobb hérosza, hanem hogy amolyan orvosi rehabilitációként bebizonyítsam: Bolyai János nem volt elmebeteg. Ugyanakkor a könyvem címében szereplő "Rejtély" szó arra utal, hogy e kutatásom során több olyan meglepő összefüggésre bukkantam, amikre nem találtam végleges választ. Éppen ezért reményeim szerint könyvem elindíthat egy olyan gondolatáramlást, ami választ adhat e rejtélyes kérdésekre, hozzájárulva a matematikus-géniuszság jobb megértéséhez és megbecsüléséhez.