Szöveg: Borbély Szilárd, Gulyás Gábor, Széplaky Gerda.

"Bukta Imre tematikus kiállítása új installációkra és táblaképekre épül, melyekhez szerves módon illeszkednek az életmű korábbi emblematikus darabjai. Az alkotások meghatározó témája a hagyomány átalakulása, a természet elidegenedése, az épített örökség enyészete és az erkölcsi értékek válsága. A társadalom peremén élő emberek mindennapos, nemegyszer kétségbeesett küzdelme egyéni boldogulásukért. Bukta művészeti eszköztárában ugyanúgy találhatók jól beazonosítható, figuratív festészeti és grafikai motívumok, mint applikált tárgyak: betakarított termény, tök, kukoricaszár, farönk vagy éppen a favágáshoz használt láncfűrész, disznóvágó kés, elnyűtt konyhaasztal. Míg a régebben készült, fanyar irónia által uralt, jórészt konceptualista munkák szorosan kapcsolódnak a föld, a mezőgazdaság világához, az új alkotásokban egy olyan erős egzisztencialista alapállás érhető tetten, amely általánosabb érvénnyel jelenít meg sorskérdéseket. Ettől aligha független, hogy Bukta Imre művészetében felerősödött a melankolikus látásmód és a szakrális jelleg. Új képein gyakorta élénk színekből építi fel a valóság szilánkokra és buborékokra szétdarabolódó fiktív látványait, ilyenformán sok-perspektívájú, bonyolult szerkezetű, mégis egyértelmű jelentést hordozó műveket hozva létre." (a Kiadó)