2., bővített kiadás.

Martin Heidegger (1889-1976) a huszadik század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású polgári gondolkodója. Fehér M. István monográfiája, elsőként a magyar filozófiai irodalomban, teljes áttekintést nyújt Heidegger életéről és művéről. Az ifjúkori évek útkeresése, az újkantianizmussal és különösen a husserli fenomenológiával való megismerkedés korszakát a Sein und Zeit (1927) zárja le. A szerző mélyen és alaposan, ám mégis közérthetően elemzi Heidegger ezen korai főművét, rámutatva ugyanakkor arra, hogy a filozófus elméleti pályája innen még igen messzire vezetett. A könyv részletes ismertetéssel szolgál a harmincas-negyvenes évek átmeneti periódusáról, Heidegger politikai föllépéséről és visszavonulásáról, majd a későbbi Heidegger gondolkodásáról. Fehér M. István szakít az "egzisztencialista" Heidegger leegyszerűsítő kliséjével, s világosan kifejti, hogy mit jelent a heideggeri filozófia megalapozó lételméleteként, fundamentál-ontológiaként való fölfogása. Az itt kirajzolódó új Heidegger-kép értékes és régóta várt hozzájárulás filozófiai tudományosságunkhoz.