Sorozat: Értekezések a történeti tudományok köréből 52.

A török levéltárak forrásanyagából származó különféle adóösszeírásokról az utolsó negyedszázadban már több tanulmány és forrásközlés látott napvilágot. Ezek a munkák anyagközlésük miatt értékesek, feldolgozásukat tekintve inkább ismertető jellegűek. Közlik az összeírásokra vonatkozó törvényeket, anélkül, hogy kutatnák végrehajtásuknak azokat a körülményeit, amelyektől tulajdonképpen az összeírások forrásértéke függ.
Káldy-Nagy Gyula isztanbuli levéltári kutatási során összegyűjtötte a szultáni tanácsnak a magyarországi török bégek adójelentéseire küldött végrehajtási utasításait, hogy azokra támaszkodva a különféle összeírások adatainak értékelését elősegítse. Az összeírások éppen ez úton történő forráskritikai vizsgálatával állapítja meg megközelítő pontossággal, hogy mennyi a török uralom alatti terület lakosságának lélekszáma a XVI. és a XVII. század derekán. Ugyancsak új adatokat közöl a lakosság mezőgazdasági termeléséről, elsősorban a nagyarányú marhakivitelről, cáfolva ezzel a nyugat-európai történetkutatás eddigi eredményeit.