Teleki Pál (szerk.) : Magyarország néprajzi térképe a népsűrüség alapján. Az 1910. évi népszámlálás alapján.

Hajtogatva, keresztben a középső hajtásnyom mentén hosszan beszakadva, hosszában, a jobb oldalon szintén, két helyen a hajtások találkozásánál apró lyuk, hiánytalan.

M=1:1.000.000.

A bal alsó sarokban: Magyarország hegy és vízrajzi térképe.

Magyarázó szövegekkel.

Magyar-angol bilingvis.

Méret: 63×94,5 cm.

Teleki 1919 decemberében fogott hozzá saját térképének elkészítéséhez, Nopcsa Ferenc volt a rajzoló. A népsűrűséget azonosnak tekintette az egész ország területén, és a népességszámmal arányos területet színezett be minden nemzetiségnél, 1 mm2 100 főnek felelt meg. A térkép másik jelentős, sokat idézett sajátossága a színek alkalmazása volt. Iskolapéldaként szokták említeni, hogy mennyire számít a színek szerepe az ábrázolásban, ugyanazon terület képét nagyíthatja vagy kicsinyítheti a kiválasztott színvilág. Teleki a magyarokat hangsúlyos, élénk piros színnel jelölte, míg a többi nemzetiséget inkább hideg pasztell színekkel ábrázolta. Ily módon is próbálta „nagyítani”, kiemelni a magyarság által lakott területeket.

Teleki térképe 1:1000000 méretarányban készült, eredeti címe „Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján” volt, azonban a színhasználata miatt „Carte Rouge” (Vörös térkép) néven vonult be a történelembe. A gróf Apponyi Albert vezette magyar küldöttség bemutatta ugyan a Carte Rouge-t a párizsi konferencián, azonban meghallgatásuk csupán formalitás volt, a döntés már megszületett.
Noha a térkép nem tudta megváltoztatni a határokat, a készítéséhez alkalmazott módszer nemzetközi elismerést szerzett Teleki Pálnak. 1924-ben egy határvita eldöntésére a Népszövetség egy háromtagú bizottság egyik tagjának kérte fel Telekit.