kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Kállay Miklós : Magyarország miniszterelnöke voltam 1942-1944 I-II.
- leírás
- további adatok
Sorozat: Emlékezések
Dr. nagykállói KÁLLAY MIKLÓS (Nyíregyháza, 1887. január 23. – New York, 1967. január 14.) magyar politikus, 1942–44 között Magyarország miniszterelnöke.
Ez a két kötet Kállay Miklós „személyes számadása” hazánk újabb kori történetének a különösen súlyos két esztendejéről.
A volt szabolcsi főispánt, az Országos Öntözésügyi Hivatal elnökét, aki addig soha nem foglalkozott „nagypolitikával”, Horthy Miklós 1942 elején jelölte ki a kormány élére, amikor még töretlen volt Németország támadó ereje.
A szerencsétlenül háborúba sodort ország kettős félelem szorításában élt: rettegett a náci német megszállástól, amely nemcsak a nemzeti függetlenségétől fosztotta volna meg, hanem ezrek és ezrek életébe is került volna (aminthogy került is 1944. március 19-e után), és rettegett a bolsevizmustól, amely a beözönlő orosz hadak nyomán óhatatlanul uralma alá hajtotta volna a magyarságot (ami később szintén bekövetkezett).
Ezt a kettős veszedelmet elkerülni, a magyarság függetlenségét, az ország területi integritását megőrizni, s a háborúból az országot kivonni: ez volt az a lehetetlenséggel is határos, az adott körülmények között már eleve kudarcra ítélt feladat, amire Kállay Miklós vállalkozott.
Próbálkozásait az országban is csak nagyon kevesen értették meg, „hintapolitikának” csúfolták, béketapogatózásait a szövetségesek rendre elutasították, a németek viszont állandóan követelték Horthytól a miniszterelnöke menesztését… Amikorra mutatkozott volna valami halvány remény a kibontakozásra, bekövetkezett a katasztrófa: az ország német katonai megszállása. Kállaynak is menekülnie kellett, nyolc hónapig a budapesti török követ rezidenciáján élt, a nyilas puccs után elhurcolták és a németek koncentrációs táborba zárták. Ezzel megszűnt számára a politikai cselekvés lehetősége. Soha többé nem térhetett haza. 1953-ig Olaszországban, Capri szigetén, majd Rómában élt. Innen az Amerikai Egyesült Államokba költözött. Az emigráció aktív személyiségeként dolgozott, cikkeket írt, beszédeket tartott, dél-amerikai előadói körutat tett. Emigrációban az Egyesült Államokban halt meg. * A „Magyarország Miniszterelnöke Voltam 1942-1944 I-II.” című ezen kiadványt Kállay Miklós emlékezései, a többször hangsúlyoztatott magyar külpolitika irányváltoztatásának indítékai iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, aki ezt nem a katonai helyzet miatt, hanem elvi okokból vitte véghez. Amikor ugyanis miniszterelnök lett, a német katonai erőt még nem érte vereség, de ő „gyűlölte a nácizmust, mindig is angolbarát volt.”
Dr. nagykállói KÁLLAY MIKLÓS (Nyíregyháza, 1887. január 23. – New York, 1967. január 14.) magyar politikus, 1942–44 között Magyarország miniszterelnöke.
Ez a két kötet Kállay Miklós „személyes számadása” hazánk újabb kori történetének a különösen súlyos két esztendejéről.
A volt szabolcsi főispánt, az Országos Öntözésügyi Hivatal elnökét, aki addig soha nem foglalkozott „nagypolitikával”, Horthy Miklós 1942 elején jelölte ki a kormány élére, amikor még töretlen volt Németország támadó ereje.
A szerencsétlenül háborúba sodort ország kettős félelem szorításában élt: rettegett a náci német megszállástól, amely nemcsak a nemzeti függetlenségétől fosztotta volna meg, hanem ezrek és ezrek életébe is került volna (aminthogy került is 1944. március 19-e után), és rettegett a bolsevizmustól, amely a beözönlő orosz hadak nyomán óhatatlanul uralma alá hajtotta volna a magyarságot (ami később szintén bekövetkezett).
Ezt a kettős veszedelmet elkerülni, a magyarság függetlenségét, az ország területi integritását megőrizni, s a háborúból az országot kivonni: ez volt az a lehetetlenséggel is határos, az adott körülmények között már eleve kudarcra ítélt feladat, amire Kállay Miklós vállalkozott.
Próbálkozásait az országban is csak nagyon kevesen értették meg, „hintapolitikának” csúfolták, béketapogatózásait a szövetségesek rendre elutasították, a németek viszont állandóan követelték Horthytól a miniszterelnöke menesztését… Amikorra mutatkozott volna valami halvány remény a kibontakozásra, bekövetkezett a katasztrófa: az ország német katonai megszállása. Kállaynak is menekülnie kellett, nyolc hónapig a budapesti török követ rezidenciáján élt, a nyilas puccs után elhurcolták és a németek koncentrációs táborba zárták. Ezzel megszűnt számára a politikai cselekvés lehetősége. Soha többé nem térhetett haza. 1953-ig Olaszországban, Capri szigetén, majd Rómában élt. Innen az Amerikai Egyesült Államokba költözött. Az emigráció aktív személyiségeként dolgozott, cikkeket írt, beszédeket tartott, dél-amerikai előadói körutat tett. Emigrációban az Egyesült Államokban halt meg. * A „Magyarország Miniszterelnöke Voltam 1942-1944 I-II.” című ezen kiadványt Kállay Miklós emlékezései, a többször hangsúlyoztatott magyar külpolitika irányváltoztatásának indítékai iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, aki ezt nem a katonai helyzet miatt, hanem elvi okokból vitte véghez. Amikor ugyanis miniszterelnök lett, a német katonai erőt még nem érte vereség, de ő „gyűlölte a nácizmust, mindig is angolbarát volt.”
állapot: | |
kategória: | Könyv > Történelem > XX. század, politika > |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar történelem > |
kiadó: | Európa, 2012 |
cikkszám / ISBN: | 9789630794909 |
kötés: | kötve/papír |
oldalszám: | 325; 409 p. |
könyv nyelve: | magyar |