Paládi-Kovács Attila - Flórián Mária (szerk.) : Magyar néprajz I. 1. - Táj, nép, történelem

A néphagyomány, a népi műveltség a nemzeti kultúra egyik forrásvidéke. Ennek áttekintését vállalta magára a nyolckötetes Magyar néprajz. A kötet elméleti bevezetője tárgyalja a néprajzi kutatások tárgyát, módszerét, legáltalánosabb kategóriáinak, fogalmi kérdéseinek felfogását a hazai és a nemzetközi szakirodalom tükrében. Olyan fogalmak értelmezését járja körül, mint nép, kultúra, kulturális örökség, hagyomány, a nemzeti kultúra és a néphagyomány kapcsolata, szerepe a 19-20. században. Vázolja a nemzeti keretezésű néprajzi szintézisek születésének európai menetét. Áttekinti a magyar etnográfia és a hazai folklorisztika kutatásának történetét a 18. század végétől napjainkig.
Ezek a fejezetek az eszmetörténet, az intézménytörténet és az irányadó tudósok vonatkozásában is új korszakolással, számos eredeti megállapítással szolgálnak.Sajátos ökológiai szemlélettel íródott a magyar nép természeti környezetét, annak formálódását vázoló fejezet. Az őshazáktól napjainkig követi a népesség adaptációját a természeti tájhoz, figyelemmel e folyamat tükröződésére a szókészletben és egyes kulturális tradíciókban. A Kárpát-medence mai képének kialakulása döntően népünk tájépítő teljesítménye, itt az antropogén eredetű környezeti változások ezeréves folyamata elválaszthatatlan a magyar köznép történetétől, kétkezi munkájától.
Kapcsolódik ehhez a történeti Magyarország etnikumainak és etnikai tereinek történeti alakulása. A középkor századait a magyarság térfoglalása, terjeszkedése, a 16-18. századot térvesztése jellemezte. A 19. század elejétől 1920-ig ismét a magyarság gyarapodása figyelhető meg. Azóta számára kedvezőtlen etnodemográfiai folyamatok zajlanak.A kötet második felét a Kulturális régiók és etnikai, néprajzi csoportok tárgyköre foglalja el. Vázolja a magyar népterületet és népszigeteket magába foglaló tartomány méretű nagytájak - Dunántúl, Felföld, Alföld, Erdély, Moldva, Szlavónia - geográfiai, néptörténeti, felekezeti, kulturális jellegét.
A magyar népterületek, néptömbök rendjében haladva bemutatja a hozzájuk kapcsolódó kistájak, népcsoportok történeti-táji tagolódását, néphagyományainak jellegét, megkülönböztető jegyeit, elemeit a tárgyi kultúrában, a folklórban, a vallási életben, a népnyelvben.

A kötet szerteágazó tárgykörét gazdag képanyag (fénykép, térkép, grafika) illusztrálja.