A Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtára.

A ​magyar huszár figurája az európai kultúrkör jellegzetes romantikus típusa, amely a mai napig érezteti hatását. A magyarság külhoni lenyomataként a huszár bevonult a helyi történelmi mitológiákba is, és sajátos arculatot kapott benne. Valamennyi európai nemzet közül talán a francia ragaszkodik a legjobban e közös hagyományokhoz, hiszen az egyetlen nemzetközi huszármúzeum is éppen ebben az országban, Tarbes városában található.
A tanulmánykötet a kora újkori magyar–francia kapcsolatok neves kutatójának, Tóth Ferencnek a franciaországi magyar huszárok történetére vonatkozó írásait tartalmazza. A magyar huszárság franciaországi megjelenésének katonai, diplomáciai és kulturális elemeit bemutató, összefoglaló jellegű tanulmányok mellett helyet kaptak a kötetben a XVIII. századi francia szerzők (Turpin de Crissé, Chabo de la Serre és Pérau abbé) tollából származó forrásszövegek és a franciaországi magyar huszárság néhány jeles képviselőjének portéi is. Utóbbiak, az orientalista baron de Tott, az emigrációban amatőr nyelvészként tevékenykedő Esterházy Bálint László és a polihisztor Besse János Károly példáin keresztül láthatjuk, hogy a francia földre került magyar katonatisztek katonai és diplomáciai szolgálataik mellett milyen színes ismeretekkel gazdagították az egyetemes tudományt.