Lengyel Péter remekművének (1988) újabb kiadása. A szerzőnek előzőleg két kötete jelent meg a Jelenkor Kiadónál: Holnapelőtt (napló, 1992), Mellékszereplők (regény, 1993). A mű alcíme szerint detektív regény, és e csúfondáros meghatározás, a ponyvajelleg vonatkozásai a történet két fő idősíkjára utalnak, a millenniumi nagyvárossá épülő 1896-os Budapest valaha volt profán, buja, vásári, mégis polgári szabású világára (a mű szereplői alvilági svindlik, bankrablók, prostituáltak, illetve felsőbb nyomozati szervek, a történet pedig egy gyémánt hosszan tervezett elrablása, s a banda utáni hajsza körül forog), és ugyanezen helyszín mai, jóval értékvesztettebb állapotára (a narrátorok egyike a jelenkori mozgólépcsők erdejében utazva okítja unokáját a felnőttek dolgaira, a történelem tanítására, a visszafordíthatatlan szétmállásra). A regényben sok formában végigvonuló idézőjelbe helyező technika a mű szerkezeti mondandóját is megvilágítja: az összeillesztés, a részek egymás közti bonyolult viszonyait jelzi (a sokszereplős krimiben szinte mindenki kifejti a maga olvasatát, végül a műfajnak engedelmeskedve a könyv zárlatában a szerző is részben feltárja az összefüggéseket), és ezáltal a mű első bölcseleti sugallatát a világ összetettségéről, megalkotottságáról, vagy inkább megalkothatóságáról és azutáni kinyomozandó igazságáról. Szimbolikus természetesen a cím is, az írói alapkő: a macskakövek kialakítása (hat oldala) és beilleszthetősége (az ezredfordulós ünnepségekre rakják ki a körutat), teherbírása és kopása (majd mára a kövezet teljes eltűnése), többszöri szerepe a cselekményben (pl. gyilkosság), és a szóösszetétel másik fele, a macska, mely éppen a mozgékonyságra, megfoghatatlanságra utal (az egyik alaphelyszín, ahol összefutnak a szálak, a Csacska Macska bár). A világegyetem keletkezése a világ kriminalitása a kombinatorika (pl. a hat narrátorszólam: az elbeszélő, a bárzongorista, a nyomozó, a betörés agytrösztje, a bandavezér Király, és a rivális nők: Bóra és Buborék egymástól függő-független hálója) mű és világ teljessége a vágy, az élet szakadatlan lélegzése: ezek a szerkezeti nagymotívumok rajzolódnak ki a lebilincselően izgalmas, sokszínű, részletekbe menően gazdag (balzaci hagyományú, de Chandlerrel is átitatott), a modernben megújuló épülés, aztán leépülés korhű tablóját megfestő regény lapjain. Az első megjelenés óta eltelt másfél évtized semmit nem koptatott Lengyel Péter művén, sőt, az időközben kialakult vagy felbukkanó honi írói-alkotói szemléletváltások, újdonságok, elméletek többsége összefüggésbe hozható vele, vagy köszönettel tartozik neki.