Ford.: Erdős György.
Utószó: Gy. Horváth László.

E szatirikus hangvételű mű az író első regénye. Eredetileg rövid, humoros novellának indult, de a nagy sikerre való tekintettel újabb és újabb folytatásokat kértek az írótól, mígnem a kis elbeszélés egy 13 fejezetből álló regénnyé növekedett.
A regény címszereplője és egyben felejthetetlen narrátora egy nevenincs, kóbor kismacska, akit a hideg és az éhség egy tokiói tanár házába vezetett, ahol befogadták, és unaloműzés gyanánt innen tájékoztatja az olvasót a század eleji japán értelmiség mindennapjairól.
Macskánk mellett a legfőbb karakter Kushami, aki angol tanár, és egy középiskolában tanít nem túl nagy hatásfokkal. Igyekszik magát nagy tudósként beállítani, akinek csakis a művészeteken és az irodalmon jár az esze, de ebéd után, szobája magányában hajlamos könnyen elszundítani. Kushami vendégei között megjelenik Meitei, aki foglalkozására nézve műkritikus, és gúnyosan, mégis könnyed eleganciával mond ítéletet emberek és alkotásaik felett, de Kushami szerint folyton csak a száját jártatja, és mindenben a hibát keresi. A mű közepe táján lép színre Kaneda, a gazdag nagyiparos és családja.
Az egész korabeli japán értelmiség elé görbe tükröt tart kedvenc macskánk: egy változásokkal teli kor áltudományosságát, sznobizmusát, különceit, vagyis a társadalmi álarcot gúnyolja ki.