Nagy Ferenc, a koalíciós évek miniszterelnökének amerikai emigrációban írott visszatekintése Magyarország kommunista befolyás alá kerülésére. A kiadvány a "Saturday Evening Post" folyóíratban mejelent írás német fordítása. Fekete-fehér fotókkal illusztrált. --- Nagy Ferenc későbbi miniszterelnök a német megszállás idején 1944. ápr. 12-től okt. 10-ig a Gestapo foglya volt, 1944. október 15-én szabadult. 1945. január 18-a után Pesten azonnal hozzákezdett a FKgP és a Magyar Parasztszövetség újjászervezéséhez. Áprilistól a Parasztszövetség, augusztus 20-tól az FKgP elnöke. 1945. jan. 20-tól a Bp.-i Nemzeti Bizottság, majd 1945. ápr.-tól 1945. nov. 4-ig tagja lett az ideiglenes nemzetgyűlésnek. 1945. nov. 4-től országgyűlési képviselő. Fontos állami tisztségeket töltött be: 1945. máj. 11-től nov. 15-ig újjáépítési miniszter, a Kisgazdapárt választási győzelme után 1945. nov. 29-től 1946. febr. 5-ig a nemzetgyűlés elnöke, s ezzel egyidejűleg 1945. dec. 7-től 1946. febr. 2-ig a Nemzeti Főtanács tagja. 1946. február 4-től miniszterelnök, de a kommunisták összeesküvés koholt vádjával lemondatták: 1947. május 31-jén, miközben Nagy Ferenc Svájcban szabadságát töltötte, az MKP megalakította a Dinnyés- kormányt. Nagy Ferenc csak azután mondott le miniszterelnöki pozíciójáról június 1-én, hogy családját kiengedték hozzá. Az FKgP PB 1947. jún. 3-án kizárta a pártból; okt. 7-én megfosztották állampolgárságától. Ezután az Egyesült Államokba emigrált.