A magyar irodalom gyöngyszemei csillagmítoszi foglalatban 2. kötet. --- "De ehhez észre kellett vennem -igazán nem volt könnyű! - hogy a Lúdas Matyi című elbeszélő költemény végső soron nem a címszereplő, hanem éppenséggel Döbrögi úr, a magyar nemes "rejteki" beavatás-története. Matyi ebben a folyamatban a beavatás eszközlője. Mint valami bölcs Zen-mester, ő is botütésekkel rögzíti bele a nehézfejű tanítványba a számára létfontosságú tudnivalókat. (Ne felejtsük el: a Merkúr-működés a maga legmagasabb fokozatában "a filozófusok Merkúrja" címet viseli, mítikustörténeti szinten pedig a legismertebb képviselője a "háromszor magasztos" Hermész Triszmegisztosz!) Fazekas Mihály elbeszélő költeményének cselekménye ezek szerint így is summázható: a magyar nemes megigazulása. Voltaképpen magára - igazibb, eredendő magára - találása. Már az 1815-ös bécsi kalózkiadás szerkesztője, Kerekes Ferenc is ezt a mozzanatot hangsúlyozza a műhöz írt "Elöljáró beszédjében" Mi tetszett neki kiváltképpen "ezen kis munkában"? A "körmönfönt magyaros szóllás formája" meg a "természeti festés mellett: "...egyszersmind Döbrögi úrnak Pédátlan példás megjobbúlása is egybe Úgy szívemre hatott, hogy azonnal, mint Matyi, én is Háromszor tettem fogadást, hogy közrebocsátom..." Hogy ez a "megigazulás" nemcsak üres szemfényvesztés vagy naiv ábránd, hanem gyökerekig ható valódi megújulás is lehetett, azt nem a mítikus, hanem a hétköznapi értelemben vett történelem színpadán tudjuk igazolni. Mivel? A magyar nemességnek végre a nevéhez méltó, korszakos jelentőségű tettével: a jobbágyság 1848-ban történt felszabadításával." Pap Gábor